Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.

Idén februárban 4 millió 668 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 24 ezerrel több, mint januárban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Három havi átlagban számolva, 2021 decembere és 2022. január-februárja alatt átlagosan 4 millió 675 ezren dolgoztak. Ez utóbbi jókora, 101 ezer fős emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, amikor épp a járvány miatt rengeteg lezárás volt, a vendéglátóhelyek és szállodák közül sok ki sem nyitott. Az egy hónappal korábbi, november-januári átlaghoz képest viszont 1000 fős a csökkenés.

A munkanélküliségi ráta a januári 4,2-ről 3,8 százalékosra csökkent.

Ez volt az utolsó munkaerőpiaci adatközlés a választás előtt – a kormány korábban többször hangoztatta, hogy ha a járvány miatt 2020-ra nem is, 2022-re már egymillióval több foglalkozatottat akar, mint amennyien 2010-ben voltak. 2010-ben éves átlagban 3,8 millió foglalkoztatott volt, ehhez képest nincs meg az egymilliós többlet. Főleg ha azt is hozzátesszük, hogy akkor még nem számított bele a számokba az a százezernél is több nő, aki gyeden volt, de volt munkahelye, ahova visszavárták, most pedig igen (most 141 ezren vannak ők). De az egymilliós ígéret inkább egy kicsit a célon túllövő kampányfogás volt, amiről már akkor lehetett látni, hogy irreális, ha ettől eltekintünk, tényleg látszik, hogy nagy növekedés volt 2010 óta.

A részletes bontáson is jól látszik, hogy a versenyszféra tért magához, főleg ha a tavaly ilyenkori, lezárásokkal teli időkhöz hasonlítjuk:

• A magyarországi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 107 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest (a december-februári átlaggal számolva), és ezerrel csökkent az egy hónappal korábbihoz képest.
• Közmunkán 14 900-zal kevesebben vannak, mint egy évvel ezelőtt, 500-zal kevesebben, mint egy hónapja,
• azok pedig, akik Magyarországon élnek, de külföldön dolgoznak, 9 ezerrel vannak többen, mint tavaly ilyenkor, 400-zal többen, mint egy hónapja.

A 15-64 év közötti férfiak közül 16 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban, a nők foglalkoztatottsága 67 ezerrel nőtt (a kettő összeadva azért nem ugyanannyi, mint a teljes növekedés, mert itt a 65 évnél idősebbekkel nem számoltak). De a női foglalkoztatottság még így is csak 69,4 százalékos, míg a férfiaké 78,5 százalékos.

Ami pedig az életkori bontást illeti: a 15-24 év közöttiek közül 5800-zal többen dolgoznak, mint egy éve – ez az egyetlen korosztály, ahol két számjegyű, 11,4 százalékos a munkanélküliség (fontos hozzátenni, hogy aki tanul, az nem számít munkanélkülinek). A 25-64 évesek foglalkoztatottsága 53 200 fővel nőtt, az 55-64 évesek közül 24 600-an, a 65 éven felett még dolgozók közül pedig 17 ezren tértek vissza a munkába.

Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta a számokat: a munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Egyelőre úgy látszik, hogy a cégek túlnyomó többsége arra számít, hogy a háború csak átmeneti zavarokat fog okozni a munkaerőpiacon, így ez nem befolyásolja érdemben a munkaerővel kapcsolatos hosszabb távú terveiket. Így az elemző szerint továbbra is feszes, a béreket és az inflációt egyszerre felfelé hajtó munkaerőpiaci folyamatokkal kell számolni idén.

Forrás: HVG