Többen örülnek ugyan a plusz pénznek, mégsem elégedettek.
– Nem tájékoztattak részletekbe menően és az előkészítésbe sem vontak be minket – nyilatkozta a Népszavának egy állami iskola igazgatója, részben cáfolva a tankerületi központok felügyeletét ellátó Klebelsberg Központ állítását, mely szerint álhír, hogy az iskolák igazgatói és a pedagógusok nem kaptak semmilyen tájékoztatást arról, hogy januártól mi alapján emelkedett az illetményük. Az igazgató szerint, bár hivatalosan volt „tájékoztatás”, az lényegében kimerült abban, hogy szinte szó szerint felidézték számukra a béremelésről szóló kormányrendeletet. – Ez alapján viszont nem tudtam pontosan megmondani a kollégáimnak, hogy mennyi lesz a fizetésük januártól, hiába kérdezték. Kérdésekből pedig volt bőven.
– Az új munkaszerződéseket a tankerületben dolgozták ki az iskolaigazgatók megkérdezése nélkül, mi csak postások voltunk, nekünk kellett bemenni a papírokért.
Mert még azt sem tudták megoldani, hogy egy kézbesítő kihozza őket – mondta a lapunknak nyilatkozó intézményvezető.
A kormány átlagosan 32,2 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak, ám ez nem konkrétan a pedagógusbérekre, hanem a fenntartók rendelkezésére álló bértömegre vonatkozott, amit a fizetésekre fordíthatnak. Ez egyedül a legalacsonyabb, vagyis a gyakornok fokozatú pedagógusok számára tette lehetővé, hogy a tavaly novemberi bérükhöz viszonyítva 32,2 százalékos emelést kapjanak, a magasabb fokozatokba tartozóknak alacsonyabb mértékű emeléssel kellett beérniük. A megemelt béreket tartalmazó szerződéseket január 30-áig kapták meg, vagyis csak hónap végén derült ki, mennyi pénzért dolgoztak január eleje óta. Az igazgató szerint vegyes volt a fogadtatás, és már most vannak bérfeszültségek is.
– Az életkor és a pályán eltöltött évek már kevésbé játszanak szerepet, alig van különbség a pályakezdő és a több éve tanító kollégák alapilletménye között. Vagy itt van például az is, hogy több pénzt kap az a testnevelőtanár, akinek egyetemi diplomája van, mint az, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik, miközben ugyanazt a munkát végzik. A pluszmunkák díjazása sem lesz egységes, úgy tűnik, ez is a tankerületektől függ majd, de mi ebbe sem látunk bele – fogalmazott az iskolaigazgató, hozzátéve: a döntéshozók igyekeznek egyfajta „ajándékként” feltüntetni a béremelést, de ő ezt inkább egy évek óta fennálló tartozás törlesztéseként fogja fel. Ugyanakkor elismerte, a pedagógusok között többeknek könnyebbséget jelenthet a mostani bérrendezés.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 30-a óta gyűjti az észrevételeket, cikkünk írásáig mintegy kétezer visszajelzést kaptak, többen pedig ahhoz is hozzájárultak, hogy tapasztalataik a nyilvánosságban is megjelenjenek. Egy fiatal, gyakornok fokozatú pedagógus például arról számolt be: lényegében a fokozatához tartozó minimumot kapta, vagyis fizetése bruttó 528,8 ezer forintra emelkedett (ami nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forintot jelent). Mint írta, örül az emelésnek, de a fizetését továbbra sem tartja alkalmasnak arra, hogy elinduljon az életben, különösen, hogy nem egy másfél szobás albérletben szeretné leélni az életét család nélkül. Rámutatott arra is: idén átlép Pedagógus I. fokozatba, de a fizetése alig fog emelkedni (a kormányrendelet szerint a gyakornok és a Pedagógus I. fokozat alsó fizetési határa között mindössze bruttó 10 ezer forint a különbség).
Egy másik pályája elején járó tanár is arról írt, ez a fizetés másodállás nélkül nem elég egy család fenntartására, az emelés pedig az inflációt sem fedezi.
Egy több mint 20 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű, Pedagógus I. fokozatú tanár bére bruttó 578 ezer forintra emelkedett úgy, hogy plusz két százalékot kapott az egyetemi diplomájára, plusz négy százalékot pedig arra, hogy egy hiányszaknak minősülő természettudományos tantárgyat tanít. Ő arról írt, ezt már egy érezhető emelésnek tartja, de a diplomás átlagbértől (melynek 2023-ra kalkulált értéke bruttó 849 ezer forint, 2024-re előzetesen számított összege pedig bruttó 936,5 ezer forint) még mindig messze van. Hozzátette: a férje is tanár, és ha ketten kellene megélniük, ez jó fizetés lenne, de van egy egyetemista és két kiskorú gyermekük és lakáshitelük is. A bére nettóba átszámolva egyébként 384,4 ezer forintot jelent kedvezmények nélkül, a két kiskorú gyermek után járó családi adókedvezménnyel pedig 450,4 ezer forintot.
Egy több mint 40 év munkaviszonnyal rendelkező, vagyis a pedagóguskorfa csúcsába tartozó, egyetemi végzettségű, Pedagógus II. fokozatú tanárnak mostanra sikerült elérnie, hogy nettó bére kicsivel meghaladja a 470 ezer forintot. Szerinte ebből már meg lehet élni egyik hónapról a másikra, de a pedagógusi munkához szükséges értelmiségi, polgári életmód (például könyvvásárlás, utazás, színház és más kulturális programok) szabadságát továbbra sem teszi lehetővé.
Van, aki arról írt: most részmunkaidőben dolgozik bruttó 177,5 ezer forintért, mert a férje vállalkozóként egy hét alatt megkeresi azt az összeget, amit korábban ő havi fizetésként kapott. Más pedig abban bízik, hogy bár spórolni ezután sem tudnak majd, de talán nem kell kuporgatni és olcsó, ám egészségtelen ételeket enni.
Forrás: Népszava
