Ez egy elvetemült pánikintézkedés – így reagált a Népszava megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra a Magyar Közlönyben csütörtök éjjel megjelent kormányrendeletre, amellyel a kabinet egyszerűsítette a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok azonnali hatályú kirúgásának szabályait. A rendelet értelmében péntektől a munkáltatóknak – állami iskolák esetében a tankerületi központoknak – több idejük van „mérlegelni”, hogy egy tantestületben kiket bocsátanak el azok közül, akik „szándékosan vagy jelentős mértékben” szegik meg kötelezettségeiket. Például azzal, hogy polgári engedetlenség keretében szüntetik be a munkát - írja a Népszava.

Eddig a kötelezettségszegést követő 15 napon belül kellett intézkedni, ha ezt nem tették meg, utána már nem lehetett kirúgni senkit. Az új szabályok szerint a munkáltatók már augusztus 1-jéig „mérlegelhetnek” az adott tanévben, vagyis lényegében bármikor, rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatállyal kirúghatnak bárkit.

A kormányrendelet ráadásul visszamenőleges hatályú, tehát azok a tanárok sincsenek biztonságban, akik január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben.

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a kormány lényegében elismerte a pedagógushiányt, az augusztusig tartó “mérlegelési” időszak ugyanis azt jelenti, hogy nem kell év közben kirúgni az engedetlenséggel tiltakozókat, végig dolgoztatják velük a tanévet, aztán majd nyáron szabadulnak meg tőlük. – Ezzel az álságos módszerrel valójában nem sokat segítenek magukon, egy szaktanárt nyáron is ugyanolyan nehéz lesz pótolni, mint tanév közben – mutatott rá az érdekvédő, aki szerint ez ismét egy olyan intézkedés, amely sem a pedagógusok, sem a diákok érdekeit nem veszi figyelembe. Ráadásul több ellentmondás is van a rendeletben, például abban,

hogy a módosítást az orosz-ukrán konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva hozták meg, ám a veszélyhelyzet – legalábbis jelenleg – május végéig tart, nem pedig idén vagy jövő augusztusig.

Gosztonyi Gábor szerint a visszamenőleges hatály is alapvető jogokat sért, a rendelet emellett diszkriminatív is, mert jogtalan előnyben részesíti a munkáltatókat a munkavállalókkal szemben. A PSZ alelnöke jelezte, még vizsgálják, jogilag hogyan lehetne fellépni a rendelet ellen – akár az Alkotmánybírósághoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulhatnak –, de az biztos, hogy nem fogják annyiban hagyni, mert ami most történik, az “a jogalkotási abszurditás tetőfoka”.

– A kormány ismét visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt, teljesen nyilvánvaló, hogy a rendeletmódosításnak semmi köze az orosz-ukrán háborúhoz vagy a magyarországi háborús veszélyhelyzethez – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője beszélt lapunknak. Szerinte a rendeletnek az is célja, hogy félelemben tartsa a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó pedagógusokat, senki ne érezze magát biztonságban, ami “egy tipikus rendőrállami módszer”.

Ennek ellenére a PSZ és a PDSZ képviselői is úgy látják, egyedül a munkabeszüntetések érik el a kormány ingerküszöbét. Gosztonyi Gábor felidézte, legutóbb a szentgotthárdi Arany János Általános Iskola 35 fős tantestületéből 29-en kezdtek polgári engedetlenségi akcióba, az egységes kiállás pedig bebizonyította, hogy nem lehet szinte egy egész tantestületet egyszerre kirúgni. A PDSZ január 23-ától hirdetett hét napig tartó országos sztrájkot a köznevelési intézményekben, amelyhez a PSZ is csatlakozott.

Forrás: Népszava