Sokan régóta tervezgetjük már a nyaralást, amit a munkából kiszakadva kitűnően pihentető időtöltésnek tekinthetünk. De akkor miért van mégis az, hogy sokszor azt érezzük, hogy fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után, mint amikor még minden nap a munkában rostokoltunk? A webbeteg.hu cikke.
Kiemelten nagy társadalmi figyelem irányul az egészségügyre, ezen belül is az orvosok fizikai és mentális állapotára. Az orvosnőket jobban fenyegetik a krónikus betegségek, mint más diplomás nőket. Pedig csak az gyógyíthat eredményesen, aki önmagát is karbantartja – mondta a Magyar Hangnak Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense. Szerencsére ma már számos biztató kezdeményezés segíti őket.
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) véleménye szerint a kormány 9 ezer forintos rezsiutalványával a tisztességes nyugdíjemelést akarja elkerülni.
A munkahelyi baleseteknél az elmúlt öt év legrosszabb statisztikáját produkálta Magyarország az idei első félévben. Az adatok szerint a Budapesten, a középvállalatoknál és a feldolgozóiparban történik a legtöbb baleset – írja a HVG.
A kardiológusok ismét figyelmeztetnek: Magyarországon hajlamosak vagyunk nagyon a háttérbe szorítani a pihenést, de máshol is sokan hiszik azt, hogy az egészséges életmóddal sok munka mellett is megvédhetik magukat.
A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok stb.). A burnout syndrome kifejezést - még ha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják. A kiégés szindróma fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben a következőképpen definiálva azt: „Krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek” – írja a webbeteg.hu.
Mire a panaszokat végre komolyan vették, a vérszívók több orvosi szobát is elfoglaltak, közel nyolcvan orvos és asszisztens életét téve pokollá – írja a Népszava.
Alig néhány napja (idén már nem először), a múlt héten majdnem egymásnak ütközött két vonat, ezúttal Hort közelében, mert a váltó nem megfelelő irányban állt – írja a Mérce.
Huszonöt fok felett már kötelező bekapcsolni a légkondit a BKV-s buszokon, ehhez képest előfordul, hogy az utastérben melegebb van, mint a belvárosi aszfalton. A szakszervezet becslései szerint a legmelegebb napokon csak a buszok 20 százaléka üzemel előírás szerint, a sofőrök pedig gyakran 8-9 órát ülnek a felforrósodott fülkében. Nekiindultunk a városnak, és videón is megörökítettük, milyen az év egyik legmelegebb napján tömegközlekedni a fővárosban – írja a HVG.
Egészen más várja a vidékről a BKV-hoz csábított munkavállalókat, mint amit a cég propagandafilmjeiben láthatnak az érdeklődők. Elviselhetetlen munkásszállón helyezi el a cég a sofőrjeit – mondja Naszályi Gábor, szakszervezeti vezető a Klubrádió műsorában. Halaszthatatlan fejlesztésekbe kellene kezdenie a cégnek, és arra is ügyelnie kellene, hogy dolgozói a kimerültségtől ne legyenek rosszul a volán mögött.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu