Jövőre mintegy 15 ezer forinttal emelné a havi bruttó minimálbér összegét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert aggasztónak tartja, hogy a szegényebbek kárára erősödnek a béregyenlőtlenségek. Minden mérvadó elemzés azt mutatja, hogy ez évben átlagosan 10,5 százalékkal nőhetnek a fizetések, de egy korábbi megállapodás miatt a minimálbér (és a garantált bérminimum) csak 8 százalékkal emelkedhet idén és jövőre.
– Ezzel még rosszabb helyzetbe kerülnek az alacsonyabb jövedelműek, és tovább nyílik a bérolló
– mondta a Magyar Hangnak Kordás László, a szövetség elnöke.
Ezért a MASZSZ már most újratárgyalná a tavaly kötött kétéves bérmegállapodást, és kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását.
– Ha ugyanis az eredeti tervek szerint csak decemberben kezdünk tárgyalni, túl késő lesz, abból biztosan nem lesz január elsejétől a tervezettnél nagyobb minimálbér-emelés – tette hozzá.
A kezdeményezés eddig süket fülekre talált a kormány részéről, amelyet szemlátomást nem izgat, hogy Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a minimálbér az Európai Unióban.
A többi visegrádi ország – amely szeretne kitörni az olcsó munkaerő és az alacsony bérek világából – már rég lekörözte hazánkat. Ha itthon marad az eredeti megállapodás, akkor a jelenlegi bruttó havi 149 ezer forintos minimálbér csak 161 ezerre nő 2020-ban, miközben – forintra átszámolva – Lengyelországban majdnem 200 ezer, Csehországban 189 ezer, Szlovákiában pedig 188 ezer forint lesz a legkisebb bér összege. Jövőre még Romániában is eléri a 160 ezer forintot az ottani minimálbér.
Sőt, a szlovákok hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum. Ez összhangban van az éppen formálódó uniós elképzelésekkel is. Európai parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit is megerősítette a minimálbér bruttó bérhez kötés lehetőségét. Ha a többek által támogatott 60 százalékból indulunk ki, az csaknem 50 százalékos emelést jelentene idehaza, jelenleg ugyanis a bruttó bér mintegy 41-42 százalékával egyenlő a minimálbér. Havonta tehát csaknem 218 ezer forintot kapnának azok, akik a legkisebb jövedelemért végzik a munkájukat.
Ekkora emelésről azonban egyelőre nem ábrándozhatnak a hazai minimálbéresek, sőt, a 10,5 százalék is vágyálomnak tűnik. Nemcsak az a probléma, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt aligha foglalkozott a témával, hanem a munkaadók is várhatóan ellenállnak.
– Minden bértárgyaláson azt halljuk a munkáltatóktól, hogy ebbe már belerokkannak a vállalkozások, nem tudják kigazdálkodni az emelés fedezetét, de ez eddig soha nem következett be. Úgy látjuk, a magyar vállalkozók semmivel sem rosszabbak, mint a szlovákok, a csehek, vagy a lengyelek, ahol működik a magasabb minimálbér
– szögezte le Kordás.
Azzal viszont egyetért, hogy nem szabad a minimálbér-emelés összes terhét a munkáltatókra rakni, ebből az államnak is ki kell vennie a részét. A szakszervezet ezért adócsökkentést és – az egykulcsos jövedelemadó kivezetésével – a progresszív adózás bevezetését is szükségesnek tartja. – Most készítünk egy számítást arra vonatkozóan, hogy mennyivel lenne kevesebb az állam bevétele, ha visszatérne a progresszív személyi jövedelemadó (szja) rendszer. Szerintem nem sokkal, mert amit veszít az állam a szja-befizetéseken, az visszajön a magasabb általános forgalmi adó-, vagy társasági adó-befizetéseken.
Azt látjuk, hogy a szegényebbek körében van olyan fogyasztási igény, amelyet nem tudnak kielégíteni ezen az alacsony jövedelmi szinten. Ha ők többet kapnak, kicsit jobban élnek, akkor többet fogyasztanak, és ez a magyar vállalkozóknál jelenik majd meg, keresletként – tette hozzá a szakszervezeti vezető. A napokban egyébként a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is elkezdett azért kampányolni, hogy – többek között – a létminimumhoz kell igazítani a minimális kereset meghatározását.
Forrás: Magyar Hang
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!