A döntően volános szakszervezetekből álló munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége szerint az adminisztrációs és ügyviteli tevékenység működési zavarainak veszélyét sem lehet kizárni a Volán-integráció során.

A Szövetség úgy látja, hogy a rendelkezésre álló idő rendkívül kevés volt az összevonás előkészítésére és a kialakított szervezeti struktúra egyelőre nem lehet képes a hét régiós közlekedési társaság tevékenység-struktúrájának valamennyi szeletét egy működési rendszerbe összevonni.

A szervezet felső szinten kidolgozott, kialakították a döntési szinteket és a szakterületek közötti kapcsolódási pontokat, a közép (régiós vagy területi) és az alsó (megyei) szint azonban kevésbé kapott ekkora figyelmet.

Egyes korábbi vezetők ebben a modellben nagyobb működési területet kaptak, mint a régiós társaságnál. Ugyanakkor jóval kevesebb hatáskörrel rendelkeznek, többnyire munkáltatói jogkörgyakorlás nélkül, ennél fogva hatásuk az üzletmenetre csekély.

A szellemi állomány azt az ígéretet kapta, hogy október 15-éig tisztában lesznek munkakörükről, szervezeti hovatartozásukról, munkáltatói jogkörgyakorlójuk kilétéről. Érzékelhető, hogy e téren még vannak bizonytalanságok.

A menedzsment szándéka, hogy a beolvadást követően fél év múlva felülvizsgálják a szellemi álláshelyek számát, a szellemi béreket.

A Szövetség reális veszélynek tartja, hogy a szellemi állománynál a lélektani határt meghaladó létszámcsökkenés következhet be. A napokban megkezdődött a szakszervezetek bevonásával a harmonizációs projekt, ami arra hivatott, hogy a Kollektív Szerződésben az igencsak érzékeny területek (bérrendszerek, foglalkoztatási struktúrák) egységesítését megteremtse.

A Zalai Munkástanácsok szerint embert próbáló lecke lesz, mivel gyökeresen eltérő és különböző rendszereket kell közös nevezőre hozni. A szakszervezetek határozottan hangot adtak azon álláspontjuknak, hogy a Volánbusz Zrt. ezt a műveletet központi források nélkül nem tudja megvalósítani, saját pénzeszközei erre kevesek, elégtelenek. A szakszervezetek a nagyobb állami szerepvállalás szándékát azonban nem érzékelik.

Ugyancsak költségigényt jelent a mostani szolgáltatási színvonal megtartásához szükséges munkaerőt biztosító keresetfejlesztés. A közszolgáltatás biztonságos ellátásához a Szövetség szerint az indokolt bérfejlesztés 2020-ban 12 % ( 8 % garantált bérminimum-emelés + 4 % prognosztizált GDP növekedés) + 5 % a területi bérkülönbségek felszámolására.

Ez sem oldja meg a krónikus munkaerőhiányt, ám enyhítheti a foglalkoztatáspolitikai problémák szorítását.

A szakszervezetek számos jelből arra következtetnek, hogy a mostani folyamat átmeneti, a MÁV-Volán összevonást készíti elő. A monumentális cég pedig újra alapjaiban átszabná a kialakított vagy kialakulóban lévő struktúrákat.

A Szövetség szerint ennek a szándéknak a lebegtetése fokozza a bizonytalanság érzetét. A Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége több évtizedes tapasztalatok birtokában és a kor innovációs lehetőségeit sem figyelmen kívül hagyva, úgy látja, hogy a közlekedéspolitikai stratégia kialakítása közös felelősségvállalás mellett a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek szorosabb és szélesebb bevonását igényelné.

Horváth László

elnök

Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége