Ha egész nap a számítógép előtt ülünk, nagy valószínűséggel fájhat a nyakunk vagy a hátunk a rossz tartás miatt, ha a munkánk miatt folyton talpon vagyunk, könnyen lehet érzékenyebb a térdünk. A napi munka évszázadok óta meghatározza az emberek egészségét - lássuk, hogyan!

Manapság a leggyakoribb panaszok között találjuk a hát-, nyak- és fejfájást, a szemek kiszáradását (az állandó, szünet nélküli monitorbámulás miatt), az ujjak ízületi gyulladását az egér nyomkodása miatt, a diákok pedig a folyamatos olvasás és írás következtében könnyen rövidlátóvá válhatnak. A munkahelyeken emellett sokszor komoly egészségügyi veszélynek vagyunk kitéve, például azért, mert veszélyes gépekkel vagy éppen kemikáliákkal dolgozunk. A munka és az egészségügyi panaszok összefüggései azonban nem új keletűek, jó néhányat már évszázadokkal ezelőtt feljegyeztek az orvostudománnyal foglalkozók. Ezekből szemezgettünk.

Sofőrtörés

A legkorábbi automobiloknál az indítás nem a kocsi belsejéből történt, hanem kívülről, kurbli segítségével. A kurbli közvetlenül a motorral volt összeköttetésbe. Időnként azonban a motor "bedurrant", és hátrarántotta a kurblit, magával húzva a sofőr kezét is. Ennek a következménye a csukló, illetve a kéztőcsontok fájdalmas törése volt.

Kéményseprő-rák

Az egyik legkorábban leírt, munkával összefüggő betegség a kéményseprőket érintette. 1775-ben Percival Pott angol sebész észrevette, hogy a koromnak kitett kéményseprők körében meglepően nagy az előfordulása egy bizonyos bőrdaganatnak, mely ráadásul a herék területén jelent meg. Ennek oka az volt, hogy a kéményseprők gyakran meztelenül voltak kénytelenek a kéményeket tisztítani, így a bőrük közvetlenül érintkezett az égés melléktermékeként keletkező, erőteljesen rákkeltő anyagokkal, például a benzopirénnel.

Szerzetestérd

A burzitisz, vagyis az ízületek "kipárnázására" szolgáló nyáktömlő gyulladása igen fájdalmas betegség, mely bármelyik ízületet érintheti, és hosszan tartó, enyhe terhelés is okozhatja. A térd ízületének, illetve nyáktömlőjének a gyulladása azért érintette a papokat,szerzeteseket mert imádkozáskor az egész testsúlyuk a térdük egy pontjára nehezült, így mikroszkopikus sérüléseket okozott az ízületben. Ez pedig hosszú évek alatt súlyos, nehezen gyógyuló, fájdalmas krónikus gyulladássá vált. A szerzetesek mellett ugyanez a probléma jelentkezhetett például szobalányoknál is, akik hosszú időt töltöttek a padlók sikálásával.

Hegedűsök gyulladása

A hegedű megfelelő tartásához a nyakat enyhén oldalra kell billenteni. Ez az egyszerű mozdulat, illetve az általa okozott, mikroszkopikus sérülések az évek alatt lokalizált gyulladáshoz vezethet. Ha a hegedűművész régebbi vagy éppen nem megfelelően tisztított hangszert használ, az ízületi, illetve izomgyulladás mellé a bőr gombás vagy bakteriális fertőzése is társulhat.

Kalaposmérgezés

A 19. században a kalapok készítésénél az egyik gyakran alkalmazott vegyület a higany-nitrát volt, ezzel készítették ki a filcet. A kalapkészítők éppen ezért ki voltak téve a higanyvegyületek káros hatásainak, melyek hosszú távon számos fizikai és lelki tünetet okozhattak. A higanymérgezés tünetei között találhatjuk a szorongást, az alvászavarokat, a kézremegést, a mellkasi fájdalmakat, a köhögést, a hallucinációkat, a memória romlását is. A higanyt még néhány évtizeddel ezelőtt is számos ipari területen használták, például fénycsövek vagy hőmérők gyártásánál, de mára a világon mindenhol szabályozzák az alkalmazását.

Festők kólikája

A festők, festékgyártók gyakori megbetegedése volt egy jellegzetes, fájdalmas székrekedés, amit a colica pictorum, vagyis festők kólikája néven ismernek. A betegség okozója a festékek gyártásánál használt ólom, mely igen mérgező lehet, és a hasfájáson kívül számos egyéb módon károsíthatja az egészséget (például vérszegénységet vagy vesebetegséget is okozhat).

Trombitástüdő

Ha valaki olyan környezetben él vagy dolgozik, melyben a levegő baktériumokkal szennyezett, azok könnyen a tüdőbe kerülhetnek és ott gyulladást okozhatnak. A rézfúvós hangszereken játszókon kívül ez érintheti a szaunában vagy gőzfürdőben dolgozókat, az állattartókat, a sajtkészítőket is. A rézfúvós hangszeren játszók emellett gyakran arcidegzsábával vagy -idegbénulással is küzdöttek, a hangszer megszólaltatásához szükséges nagy nyomású levegő ugyanis károsíthatja a száj körüli idegeket.

Forrás: hazipatika.com