Rengeteg magyarországi vállalkozást mentett meg a távmunka, de sokan továbbra is csak akkor fektetnek be az informatikába, ha már rövidtávon is érzékelhető előnyökkel jár a fejlesztés
A magyarok bő kétharmada ellenzi azt az ötletet, hogy magasabb nyugdíjra legyen jogosult az a szülő, aki több gyereket vállal - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Az egészségügyi és a szociális alapellátások integrálásával tennék biztonságosabbá az otthon élő idős emberek mindennapjait a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) szakértői – írja a Népszava.
A friss diplomások közül a pedagógus- és a művészetközvetítési szakon végzettek keresnek a legrosszabbul - ez derül ki egy idei felmérésből. A legfiatalabb tanárok, tanítók, óvodapedagógusok bruttó átlagbére alig haladja meg a 220 ezer forintot, így aztán nem meglepő, hogy sokan döntenek úgy: más területen keresnek állást – írja az eduline.hu.
Igen siralmas képet vázol a közoktatás helyzetéről az Egyensúly Intézet legfrissebb közpolitikai javaslatcsomagja, amely szerint ez a szektor már az alapvető funkciók ellátására sem képes. Pedig egy jól működő oktatási rendszer a versenyképesség kulcsát jelentheti egy kicsi, természeti kincsekben szegény ország számára – állítják a szakértők. A 24.hu cikke.
Vérmesebb elemzők szerint a GDP idei növekedése (a tavalyi pandémiás kemény visszaesés után) elérheti akár a 7%-ot is. Ha ez bekövetkezne, akkor a nyudíjprémiumot 3,5-es szorzóval kellene számítani - írja friss bejegyzésében Farkas András, a Nyugdíjguru News alapítója. A Portfolio cikke.
„Ez a törvény nem csak hazug, hanem igazságtalan is” - írta a TASZ.
217 ezer forintra elehetne emelni a minimálbért, mert tarthatatlan, amekkora a lemaradása Magyarországnak az EU-ban.
Sokak számára meglepetést okozott, hogy az egymást követő karanténok alatt, az összezártság után nem növekedett a születések száma. A kutatók arról számoltak be, hogy a visszaesés az Egyesült Államokban volt a legszembetűnőbb, azonban Európa egyes részein is kimutatható a csökkenés – írja a Népszava.
A depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher 362 milliárd forint, több mint a hipertónia, asztma, rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen. Éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióval. Az utóbbi években a betegség kezdete egyre fiatalabb korra tolódik, 20-30 év közé, de nemritkán már a serdülőkorban jelentkezik az első epizód. - derül ki többek között ki a most megjelent, a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlésén bemutatott Közpolitikai Összegző Tanulmányból.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu