A legfontosabb változásokat Farkas András nyugdíjszakértő mutatta be a VDSzSz május 6-ai videókonferenciája résztvevőinek, akik Szabó Imre, a szakszervezet moderátora segítségével kényes kérdéseiket is feltehették a szakembernek.

Vitás esetek és egyértelmű válaszok

Korkedvezményt csak 2012. december 31-ig lehetett szerezni, azzal a feltétellel, hogy az illető munkakörét az akkor érvényes törvényi felsorolás szerepeltesse – emlékeztetett Farkas András. A NyugdíjGuru.hu oldal tulajdonosa elmondta, hogy ebben a munkakörben, férfi esetében legalább 10 évet kellett dolgozni a 2 év korkedvezmény megszerzéséért, majd pedig minden 5 évi munkáért járt plusz egy-egy év korkedvezmény, ugyanez a szabályozás a hölgyek esetében valamivel kedvezőbb volt: 8 év munkavégzés után járt a 2 év kedvezmény, azonfelül pedig már nem 5, hanem 4 évenként járt minden további 2 év kedvezmény. A szakember hozzátette, hogy a törtévek sajnálatos módon nem számítottak bele a kedvezmény számításába.

A nyugdíjszakértő Szabó Imre, a VDSzSz moderátora kérdésére egy konkrét, korkedvezménnyel kapcsolatos ügyet járt körül, amelyben egy korábban bányászként dolgozó ember korkedvezmény iránti kérelmét utasították el.

Tudni kell, hogy a bányászokra speciális szabály vonatkozott, ugyanis az ipari forradalom 3.0-ás fázisa és a piac átalakulása nyomán sok bányát be kellett zárni, és ezért azokat a bányászokat, akiknek a munkája ilyen bezárás miatt szűnt meg, az akkori kormányzat további korkedvezménnyel illetett: már 3 év bányászati munka után járt az 1 év korkedvezmény – magyarázta. Akinek viszont egyéb ok miatt szűnt meg a munkaviszonya, például ha ő mondott fel vagy neki mondtak fel, annak nem járt a kedvezmény, ezt ugyanis kifejezetten a bányabezárásokra, a kényszerű munkamegszüntetésekre találták ki. Az esetben említett munkavállalóval viszont az történt, hogy ő maga mondott fel, ezért később hiába zárták be a bányát, az ő esetében sajnos nem jár az egy év korkedvezmény – mondta a szakértő.

Egy általánosabb jellegű kérdés a korengedményes nyugdíjra vonatkozott. Ennek előzményeként a szakember a 2011. december 31-i törvényre utalt vissza, amely megszüntette a korhatár előtti nyugdíj valamennyi típusát: a korkedvezményeset, a korengedményeset, az előrehozott öregségit, a művésznyugdíjat, a bányásznyugdíjat, stb. Ezeket nem folyósítottak tovább, viszont aki jogosult volt valamelyikre, azt átalakították úgynevezett korhatár előtti ellátássá, vagy az egyenruhások esetében szolgálati járandósággá. Ez azért lényeges – folytatta –, mert a „korhatár előtti ellátás” nem a nyugdíjrendszer része, nem minősül öregségi nyugellátásnak, továbbá teljesen más költségvetési fedezeti rovata van, és az ebben részesülők így nem is számítanak nyugdíjasnak. Ha valaki betölti a korhatár előtti ellátásban részesülők közül az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az ellátása hivatalból, kérelem benyújtása nélkül átalakul öregségi nyugdíjjá. Egy további szabály értelmében azok, akik a korhatár előtti ellátásuk alatt dolgoztak, kérhetik a nyugdíjuk újraszámolását, azzal a feltétellel, hogy legalább 356 napig volt biztosítási jogviszonyuk a kereső tevékenység révén, és az újraszámolásra vonatkozó kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül benyújtják – ismertette. Ezt követően a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiszámolja az új összeget, s ha az magasabb, akkor azt folyósítják. Más módon is újraszámoltatható a nyugdíj: ha az öregségi korhatár előtt az illető lemond a korhatár előtti ellátásról, és ezt követően az általános szabályok szerint kéri a friss valorizációs szorzókkal a nyugdíja kiszámolását – ajánlotta.

A különböző szolgálati jogviszonyokat igazolni kell a hatósági adategyeztetés során, s amit nem tartalmaz a társadalombiztosítási nyilvántartás, azt nekünk kell igazolni – mondta. Kettő dolog azonban sosem szokott szerepelni a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásaiban: a katonai szolgálat és a főiskolai, egyetemi tanulmányok időszaka – tette hozzá. Ha elveszett volna a katonakönyvünk, a katonai szolgálatról a Honvédelmi Minisztérium nyilvántartási részlege gond nélkül kiadja a szükséges igazolást; utóbbi esetben pedig a leckekönyv és a diploma tudja igazolni a főiskolai vagy egyetemi éveket, itt kiegészítő szabály, hogy csak az 1998 előtti tanulmányok számítanak szolgálati időnek – fűzte hozzá. Ezenkívül egy nyári diákmunka vagy bármi hasonló csak akkor számít be a nyugdíjba, ha rendes szerződést követően be volt jelentve az illető, és befizették utána a nyugdíjjárulékot.

Kérdésre válaszolva Farkas András azokról a dolgozókról is beszélt, akiket bejelentettek, de a munkáltató nem fizette be utánuk a nyugdíjjárulékot – magyarul, akiket átvertek. Ebben az esetben a munkavállalót nem érheti kár, és azt a vélelmet kell alkalmazni, hogy a munkáltató befizette a járulékot.

Szolgálati időt és nyugdíjalapot képező keresetet együtt szerezhetnek azok, akik semmilyen jogcímen nincsenek biztosítva sem itthon, sem az Európai Unió más tagállamában – hangsúlyozta Farkas András. Csak ők köthetnek megállapodást, például azzal a céllal, hogy folytonossá tegyék a szolgálati időt és a nyugdíjszámítás alapját képező kereseteket az új munka megszerzéséig. A megállapodást minimálisan a kötéskori minimálbérre kell megkötni, viszont speciális szabályként itt nem a szokásos 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, hanem 22 százalékot, ha pedig elkezdünk dolgozni, akkor meg kell szüntetni ezt a megállapodást – tette hozzá a NyugdíjGuru.hu szakértője. Nem árt tudni azt sem, hogy a Nők40 kedvezményes nyugdíjprogramba nem számít bele az így vásárolt szolgálati idő – tette hozzá. Köthetünk másrészt megállapodást szolgálati idő szerzésére akkor, ha 1998. január 1. után végeztük felsőfokú tanulmányainkat, ekkor is 22 százalék a nyugdíjjárulék. Köthetünk harmadrészt a minimálisan szükséges megállapítási időtartamhoz – 15 vagy 20 évhez – legfeljebb 5 év szolgálati idő megszerzésére megállapodást, ugyancsak 22 százalék mellett. Köthetünk negyedrészt megállapodást a kivételnek számító 1998-as évre vonatkozó gyes elismertetésére (ekkor nem vontak belőle járulékot), ám ennek csak 10 százalékos a nyugdíjjáruléka. Ebben a négy esetben érdemes mérlegelni a megállapodás megkötését.

A szakember bemutatta a nyugdíjrögzítés intézményét is.

Ennek akkor van értelme, ha valaki arra számít, hogy a következő években „pocsék” lesz a nyugdíjmegállapítási környezet, romlani fognak a szabályozók, valorizációs szorzók – fogalmazott. Most pontosan az ellenkezője történik, senkinek sem kell nyugdíjrögzítést kérni, mert egészen biztos lehet abban, hogy a jövő években – legalább 3-5 évig – minden évben javulni fognak a nyugdíjmegállapítás feltételei – tette hozzá.

A nyugdíj melletti munkavégzést illetően elmondta, hogy ez munkaviszonyban 2019. január 1. óta, bármely egyéb jogviszonyban 2020. július 1. óta járulékmentes, ami a nyugdíjas dolgozónak 18,5 százalék megtakarítást jelent, emellett a munkáltató is keres a nyugdíjas dolgozóján 17 százalékot. Sok esetben érdemes mérlegelni, hogy melyik éri meg jobban: a nyugdíj melletti munka vagy a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időtartam gyűjtögetése.

Az új szabályozás

Farkas András a 2021-es változásokat is ismertette. A nyugdíjmegállapítást érintő igen kedvező fejlemény, hogy idén 9,7 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók, vagyis 2021-ben minden idők legkedvezőbb valorizációs szorzóival lehet megállapíttatni a nyugdíjat – értékelt a szakértő, aki szerint jövőre még ennél is jobbak lehetnek ezek a számok, becslései szerint további 4-5 százalékos növekedésre lehet számítani. Másik kedvező hír idén, hogy – a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzetben – a veszélyeztetett ágazatokban szolgálati időnek számít a nyugdíjjárulék fizetése alól mentesített időszak is.

A többi 2021-es változás a nyugdíjasokat érinti. Ők januárban megkapták a 3 százalékos nyugdíjemelést, ugyanakkor a benyújtott költségvetési módosító javaslatban 3,6 százalékos előrejelzett inflációval számolnak, ezért visszamenőleg – most először a magyar nyugdíj történelmében – időközi nyugdíjkorrekció volt júniusban, amely során az első öt hónapra egy összegben odaadják az emelést, majd júniusban pedig már a tovább emelt összeg érkezik – mondta. Februárban kifizették a 13. havi nyugdíj első részletét, amely a januári összeg 25 százalékával volt egyenlő, most pedig bejelentették, hogy novemberben nyugdíjprémium is lesz 4,6 százalékos GDP-növekedésre vetítve, ennek az egyszeri juttatásnak maximális összege 16 ezer forint lesz – tette hozzá. Emellett novemberben újabb emelési korrekció is várható abban az esetben, ha a 3,6 százalékot meghaladná az infláció, márpedig az elemzői konszenzus legalább 4-5 százalék. Szintén pozitív fejlemény, hogy a méltányossági ellátásoknál a kérelem benyújthatóságához szükséges ellátási összeghatár ha nem is túl magas összeggel, de emelkedett. Nagyon kedvező változás – folytatta –, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett korlátlanul lehet keresni január 1-től. Korábban egy 3 hónapos gördülő időablakot kellett figyelni, olyan szemmel, hogy az egymást követő 3 hónap mindegyikében ne legyen magasabb a kereset a minimálbér másfélszeresénél; végre ezt az őrült korlátozást is sikerült kiirtani – értékelt.

Amíg a 2021-es változások egyöntetűen pozitívak, a változatlan körülmények között már egyaránt vannak pozitívak és negatívak is.

A nyugdíjmegállapítás előtti szabályok közül pozitív, hogy nem nő a nyugdíjkorhatár, nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt, nem változtak a Nők40 feltételei, valamint hogy a megszerzett korkedvezmény érvényesíthető. Kedvezőtlen ugyanakkor továbbra is, hogy minden lobbi ellenére változatlanul bonyolult maradt a nyugdíjképlet; hasonló módon negatív, hogy a nyugdíjskála önkényes, „rángatózik”, vagyis az évek számától függő a nyugdíjszorzó mértéke. A nyugdíjasokat pozitívan érinti az a változatlan körülmény, hogy továbbra is járulékmentes a nyugdíj mellett szerzett kereset, valamint az is, hogy a Nők40 mellett szerezhető kereset korlátlan – egészítette ki. Értékelése szerint azonban kedvezőtlen az a változatlan dolog, hogy a közszférában a munka mellett szünetel a nyugdíj. Az is hasonlóan negatív, hogy a nyugdíjminimum összege 14 éve változatlanul 28.500 forint, ami tragikusan alacsony összeg, s ez azért problémás, mert több százezer embernek van egyéb típusú ellátása (gyes, ápolási díj) a nyugdíj minimális összegéhez kötve – összegezte.

Forrás: Orientpress