„Egy-két éves szakmai tapasztalattal rendelkező, kezdő munkavállalót keresünk” - olvasható gyakran az álláshirdetésekben. Ez egy elég paradox helyzet, hiszen az iskolából kikerülve kezdő emberek indulnának neki a munka világának, a betanítás viszont sok időt és energiát vesz igénybe, így a legtöbb vállalat igyekszik kihagyni ezt az életéből. Erre jelent megoldást a diákmunka, ami már a tanulással töltött évek alatt megalapozhatja a későbbi elhelyezkedést.
Milyen feltételeknek kell megfelelni a diákmunkához?
A fő szabály az, hogy csak a 16.életévüket betöltöttek vállalhatnak munkát. Ez alól kivételt jelent a nyár, ekkor ugyanis a Munka törvénykönyve a nappali tagozaton tanuló 15 éveseknek is engedélyezi a munkavállalást. A sport- vagy kulturális tevékenységekből származó bevételek nincsenek korhatárhoz kötve, a kiskorúak viszont minden esetben csak szülői engedéllyel léphetnek be a munka világába.
Diákként öt féle foglalkoztatási formában lehet munkába állni:
- Diákszövetkezeti tagként
- Normál munkaviszonyban
- Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (többnyire megbízási szerződéssel)
- Egyszerűsített foglalkoztatással
- Háztartási alkalmazottként
Mindegyik opciónál kötelező adózni, amennyiben bejelentett állásról beszélünk. Emiatt elengedhetetlen, hogy mindenki rendelkezzen adóazonosító jellel (akinek nincs, az a NAV-nál tud igényelni).
Diákszövetkezetek
A diákmunka egy atipikus foglalkoztatási forma, amit külön törvények szabályoznak a gyerekek védelme érdekében. Ehhez nem kötelező belépni egy szövetkezethez, de sokat segíthet, mivel ez igényli a legkevesebb adminisztrációt.
A diák itt a szövetkezettel köt szerződést, és azon keresztül vállal munkát, a munkaadó pedig szintén a szövetkezettel áll partneri viszonyban. A fizetés a hónap végi bérszámfejtésnél derül ki, ezt utalja el a munkavállaló bankszámlájára a szövetkezet. Ha pedig nem fizet vagy kevesebbet fizet, a szerződésre hivatkozva jogilag is fel lehet lépni a helyzettel szemben. A szövetkezetek egyik fő célja, hogy megvédje a diákokat a kizsákmányolástól, így, ha a munkaadó nem akarja teljesíteni a szerződésbe foglaltakat a tanuló mellett rögtön ott áll a szervezet és képviseli az érdekeit.
A szerződésnek viszont ebben a helyzetben hátrányai is lehetnek, mivel sok szövetkezet engedélyhez köti a diákok munkavállalását. Azaz, ha belépünk valahova, de máshol is szeretnénk dolgozni azt csak a főnökeink engedélyével tehetjük meg.
A munkavállalás az álláshirdetéseknél kezdődik. A szabadúszóknak ezt önállóan kell intézni, a szövetkezetek viszont folyamatosan küldik az aktuális munkalehetőségeket a tanulóknak.
Mivel ez a foglalkoztatási forma nem foglalja magába a társadalombiztosítást, csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni (így ezek az állások még nem számítanak bele a nyugdíjba). A diákszövetkezetek ezt automatikusan levonják, bevallják és elküldik az államnak. A fizetés nettó formában érkezik meg a munkavállalók bankszámláira, a tanulóknak pedig csak az éves szja bevallásukra kell odafigyelniük. Ennek elkészítésében minden szövetkezet segítséget szokott nyújtani azoknak, akik igénylik.
Munkaviszonyos alkalmazás
Ez a helyzet gyakorlatilag ugyan az, mint a normál munkavállalók foglalkoztatása. A fizetés ugyanúgy „bérjövedelemnek” számít és a levonásra kerülő adók is megegyeznek.
Ez az szja-n felül (mely itt is 15 százalék) a társadalombiztosítást is magába foglalja, azaz a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulékot (a tanuló TB-jét is ez fogja fedezni), illetve a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.
Megbízási szerződés
A megbízási szerződéssel dolgoztatott tanulókra szintén az általános jogszabályok érvényesek. Ebben a foglalkoztatási formában vagy a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalékos költségátalány alapján számítják a fizetéseket. Az utóbbi a diákoknak sokkal kedvezőbb szokott lenni, hiszen munkájuk viszonylag kevés költséggel jár. Ha eldöntötték, hogy a tételes kifizetés vagy a 10 százalékos költséghányad alapján szeretnék megkapni a bérüket, erről nekik is írásban kell nyilatkozniuk, hasonlóan nem diák társaikhoz.
Az szja-t és a járulékokat így vagy a bevétel, vagy a költségek alapján számítják. Szja-t minden esetben fizetni kell, a járulékokat viszont csak akkor, ha a havi bevétel eléri a minimálbér 30 százalékát vagy napi bevételre bontva annak 30-ad részét.
Ha a fizetés meghaladja a minimálbér 30 százalékát a tanulónak az szja-n felül 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Ezt a foglalkoztatási formát többnyire idénymunkák, alkalmi munkák vagy filmipari statiszta állások esetén szokták alkalmazni. Itt az adókat egy úgynevezett ’egylépéses közteher rendezés’-sel fizetik, ami mezőgazdasági idénymunkánál 500 forintot, alkalmi munkánál 1000 forintot, statisztáknál pedig 3000 forintot jelent.
A másik nagy előnye, az adózás egyszerűsége mellett, hogy a tanulóknak éves bevallást sem kell készíteniük. Bár csak abban az esetben, ha a bevétel nem haladja meg a foglalkoztatás naptári napjainak számát és a minimálbér napibérként meghatározott összegét.
Hátránya, hogy ebben a helyzetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni, így könnyen megszeghetik az ígéreteiket a munkáltatók.
Háztartási alkalmazás
Ha egy diák korrepetálást, fűnyírást, babysitterkedést, takarítást vagy bármilyen másik, háztartásban végezhető munkát vállal azt háztartási alkalmazottként is megteheti.
A bejelentett alkalmazottak után a munkáltatónak mindössze 1000 forintot kell fizetnie havonta az állam felé. Ennek csak az a hátránya, hogy így semmilyen biztosítás nem lesz a tanuló nevén.
Forrás: HVG
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!