Orbán Viktor a múlt heti kormányinfón számos társadalmi csoport számára jelentett be pénzosztást, már amennyiben persze „úgy alakulnak a számok” és a GDP növekedése idén meghaladja az 5,5 százalékot. Ebben az esetben például a fegyveres szolgálatot teljesítő rendvédelmi dolgozók is 2023 helyett már jövő januárban megkaphatják a „fegyverpénzt” – mondta a miniszterelnök. A Mérce írása.

 Az Orbán Viktor által említett „fegyverpénz” alatt a belügyminiszter által még 2019-ben beígért háromévenkénti, hathavi illetménynek megfelelő összegű juttatást értette. A Független Rendőrök Szakszervezet (FRSZ) hétfőn azt közölte honlapján: bár üdvözlik Orbán bejelentését, ahhoz, hogy a rendvédelmi dolgozók maradéktalanul örülhessenek a bejelentésnek, szerintük számos feltétel teljesülésére szükség lenne még.

A miniszterelnök bejelentése ugyanis azt jelentené, hogy bár a hivatásos állomány egy összegben jutna jelentős fizetéskiegészítéshez, a rendvédelmi alkalmazottak és munkavállalók kimaradnának ebből a körből.

Pedig ugyanúgy dolgozott a műszaki, adminisztratív és logisztikai munkát végző riaszos és a munkavállalói állomány is, mint a fegyveresek

– válaszolta a Mérce kérdésére Pongó Géza, az FRSZ főtitkára.  

A szakszervezeti vezető is felhívta a figyelmünket arra, hogy ezt a pénzt alapvetően nem a járvány miatt kellene kifizetni a dolgozóknak: az úgynevezett „fegyverpénz” vagy „hűségpénz” egy 2019-es kormányzati ígéreten alapuló juttatás, amely háromévenként összesen hathavi illetményt jelentene egy összegben, így 2022-ben kapnák meg először a rendvédelmisek. 

Orbán Viktor két héttel ezelőtti bejelentése – amely az 5,5 százalékos növekedéshez kötve ebben a formájában azért erősen bizonytalan lábakon áll – csupán azt jelenti, hogy ezt az elsősorban az állomány megtartására, a leszerelések számának visszaszorítására (tehát nem „járványbónuszként”) kitalált jutalmat még a választások előtt megkapnák a hivatásosok. 

De ahogyan a hivatásosoknak sem csak a járvány elleni védekezés alatti pluszfeladatok indokolnák a fizetéskiegészítést, a magas munkaterhek és a rossz munkakörülmények a riaszosokat és a munkvállalói állományt „békeidőben” is ugyanúgy sújtják, így nekik ugyanúgy járna a hűségpénz – magyarázta Pongó Géza

A rendvédelmi igazgatási viszonyban, dolgozók, azaz a riaszosok a rendvédelem területén (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, nemzetbiztonsági szolgálatok, szakszolgálat és a rendészeti szakgimnáziumok) dolgozó közalkalmazottak és kormánytisztviselők.

Ez a mostani megkülönböztetés az állománykategóriák között egyébként hasonlatos ahhoz, amikor 2019 decemberében nagy felháborodást keltett a nem fegyveres szolgálatot teljesítők körében, hogy egy ad hoc döntés keretében csak a hivatásos állomány kapott bruttó 500 ezer forintos juttatást, miközben kimaradt belőle minden más rendvédelmi dolgozó. Ráadásul akkor emiatt a meglepetésszerű jutalmazás miatt éppen a prémiumból kimaradó adminisztratív dolgozókat rendelték be a két ünnep között bérszámfejteni azért, hogy kollégáik még szilveszter előtt megkapják a félmilliós bónuszt. 

Örülünk, ha a hivatásosok megkapják ezt a pénzt, de ezzel nem elégszünk meg. Az alapbéreket is rendezni kell. Ez a jutalom plusz ösztönzőnek jó, de nem helyettesíti az előmenetelt, a bértáblát

– mondja Pongó Géza. 

A hivatásos állomány létszáma mintegy 36 ezer fő, míg az egyéb alkalmazottaké, a „riaszosoké” és a munkavállalói állományé körülbelül 14 ezer.

A 2019-ben beígért háromévenkéti fegyverpénzzel van még egy nagyon nagy baj: mégpedig az, hogy Pintér Sándor belügyminiszter politikai bejelentésén, a kormány adott szaván túl sem jogszabályi, sempedig más írásbeli garancia (törvény, utasítás, rendelet) nincsen rá. Ezzel kapcsolatban a Belügyminisztériumnak tett is javaslatokat az FRSZ, azt is kérvén, hogy a különjuttatás kerüljön intézményesítésére, azaz jogszabályba, ami kellő jogi garanciát jelentene a „fegyverpénz” rendszeres időközönkénti kifizetésére. 

Attól félünk ugyanis, hogy az ilyen ígéretek elszállnak, ha az írásos rögzítésük nem történik meg

– magyarázza a szakszervezet főtitkára.

Példaként említette, hogy 2019 decemberében Pintér Sándor belügyminiszter, majd 2020 januárjában Kontrát Károly államtitkár jelentette be a hivatásos állomány életpályamodelljének továbbfejlesztését és tett ígéretet az idén januártól bevezetett 10 százalékos kiegészítő juttatás illetményrendszerbe történő beépítésére, ám ezek a bejelentések azóta is csak ígéretek maradtak.

További probléma a kormány ígéreteivel, hogy miután nem ismertek a háromévenkénti fegyverpénzre való jogosultság pontos feltételei, attól tart a szakszervezet, hogy a pénzt adott esetben csak akkor kaphatnák meg az érintettek, ha vállalják, hogy további három évig nem szerelnek le – főleg annak tükrében, hogy évente 2000-2500 fő szerel le a rendőrségtől az alulfizetettség és a megbecsültség hiánya miatt. A szakszervezet ezen aggályával kapcsolatban a Belügyminisztérium a Magyar Hang kérdésére azt válaszolta a múlt héten, hogy még nem döntöttek arról, pontosan „milyen szabályozáshoz lesz kötve (beleértve a személyi kör érintettségét) az esetleges kifizetés”. 

A Belügyminisztériumban működő szakszervezetek közös felméréséből május végén az derült ki, hogy a belügyi dolgozók – köztük a rendvédelmisek – közel háromnegyede elhagyná a pályát, ha tehetné.

Forrás: Mérce