A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) szerint a hőségriadó idején ritkítani kellene a közösségi közlekedési járatokat délelőtt 11 és délután 3 óra között, hogy hosszabb fizetett pihenőidőkkel csökkentsék a járművezetők leterheltségét, és a baleseti kockázatot.
Az éjszakai baglyok, akik szeretnek inkább sokáig fennmaradni és későn kelni, nagyon eséllyel halnak meg hamarabb, mint azok, akiknek természetes hajlamuk van a korai kelésre. Lehet, hogy a munkáltatóknak engedniük kellene a későbbi munkakezdést az ilyen emberek számára? A Piac és Profit cikke
A kardiometabolikus betegségekkel, például cukorbetegséggel, szívkoszorúér-betegséggel élő, vagy stroke-on átesett férfiak esetében a megterhelő munka, és az, ha kevés befolyással bírnak a döntésekre (összefoglalva tehát a munkahelyi feszültség) egy korábbi kutatásokat elemző új vizsgálat szerint komolyan növelheti az idő előtti elhalálozás kockázatát – írja az Origo.
A munkaadóknak a hőséghullámok idején különösen a szabadban végzett fizikai munkáknál (mint például mezőgazdasági tevékenység, útépítés, aszfaltozás) 14-16 Celsius-fokos hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítaniuk a munkavállalóknak a higiénés követelmények betartásával, a munkaszervezésnél pedig rendszeres pihenőidőket kell beiktatniuk - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) elfogadhatatlannak tartja a cafetéria-rendszer jelenlegi átszabását. Különösképpen elszomorítónak tartják, hogy mindennemű egyeztetés nélkül fogadták el. A Szövetség szerint az intézkedés elsősorban az alsóbb bérezésű rétegeket sújtja, mivel az általuk választott cafeteria-elemek adómentesek, vagy kedvezményes adózásúak és népszerűek.
Tájékoztató anyag már készült az építőipari munkahelyi balesetek csökkentése érdekében, a munkavállalói és a munkaáltatói tudatosságon azonban még van mit fejleszteni, hogy a halálos és súlyos kimenetelű balesetekben élenjáró ágazatban javuljon a helyzet - derült ki a szakszövetség sajtótájékoztatóján.
A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a béren kívüli juttatások jelentős részének megszüntetésével nehéz helyzetbe kerülnek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók. A munkáltatók sok esetben nem biztosíthatják tovább ezeket az ellátásokat, egyetlen lehetőségük, hogy „béresítsék" őket, és megfizessék a nem kedvezményes adót. Ha a béren kívüli juttatásokat bár nem pénzben kifizetett, de nettó juttatásoknak tekintjük, akkor minden, a munkavállalónak biztosított 10 ezer forint után a munkáltatóknak 2018-ban 13 500 forint, 2019-ben pedig 17 800 forint költsége keletkezik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a versenyszférában 450 ezer forint a kedvezményes adózással adható kafetéria keret, ez a munkáltatóknak (4,300*45), vagyis 193 500 forint többletkifizetést is jelenthet.
A parlament múlt pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról szóló, a cafetéria rendszerét is érintő, legalább kétmillió munkavállaló számára kedvezőtlen törvényjavaslatot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezzel kapcsolatban nyílt levelében arra kéri a köztársasági elnököt, hogy azt az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.
Határozottan tiltakozik a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A köztársasági elnököt a konföderáció arra kéri majd fel, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.
Mit tegyünk, ha észrevettük, hogy egyre inkább kimerülünk, kedvetlenné válunk? A HVG tanácsai.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu