Ismét tárgyalóasztalhoz ül a minimálbérek jövő évi mértékével kapcsolatban a munkaadói, munkavállalói és kormányoldal holnap, ugyanakkor megállapodás egyelőre nem várható. Úgy tudjuk, a kormány holnap ismerteti a jövő évre vonatkozó makrogazdasági várakozásait, az adatok a munkaadói oldal javaslatait befolyásolhatják. A szakszervezetek legalább tízszázalékos emelést szeretnének elérni – írja a Magyar Nemzet.

A kormány már engedne, csakhogy most a cégeknek a kis emelés is túl nagy terhet jelentene, a munkavállalóknak viszont már a tízszázalékos plusz is kevés – írja a Népszava.

A minimálbéren foglalkoztatott, hivatalosan mintegy 250 ezer dolgozó túlnyomó többsége a valóságban – jobbára feketén – magasabb jövedelemre tesz szert – állítja Palkovics Imre a Magyar Nemzetben. A Munkástanácsok elnöke szerint a munkaerőhiányt súlyosbítja, a létszámfelhasználást pedig rontja bizonyos cégek adó- és járulékelkerülése, ráadásul a gyakorlat konzerválja az alacsony termelékenységet is. A szakszervezet a gyáriparosokkal közösen többpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a szakemberhiány kezelésére, amelynek fontos eleme a munkaügyi ellenőrzések jelentős sűrítése, szigorítása.

Nem történt a makropályához viszonyított olyan mértékű eltérés – gazdasági növekedés, infláció, termelékenység –, amely a megkötött megállapodás alapján indokolná az újratárgyalást – közölte a Világgazdasággal Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint persze végre kell hajtani apróbb finomításokat, a VOSZ ezért már benyújtott a Pénzügyminisztériumnak egy tervezetet arról, hogy mely pontokat és hogyan változtatnának meg. Konkrét állásfoglalást még nem határoztak meg a bértárgyalásokkal kapcsolatban, egyelőre a szaktárca hivatalos tájékoztatását várják a 2019-re és 2020-ra várható makrogazdasági adatokról.

Jövőre mintegy 15 ezer forinttal emelné a havi bruttó minimálbér összegét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert aggasztónak tartja, hogy a szegényebbek kárára erősödnek a béregyenlőtlenségek. Minden mérvadó elemzés azt mutatja, hogy ez évben átlagosan 10,5 százalékkal nőhetnek a fizetések, de egy korábbi megállapodás miatt a minimálbér (és a garantált bérminimum) csak 8 százalékkal emelkedhet idén és jövőre.

 Az idei béremelési tárgyalások már menetközben is elég furcsának tűntek, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke most rávilágított arra, mit történt. A kormány szabályosan megzsarolta a szakszervezeteket – írja az azenpenzem.hu.

A 24.hu-n jelent meg a hír, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, jövőre nem fog megvalósulni a szakszervezeti szövetségek által előirányzott, százalékban kifejezve két számjegyű bérfejlesztés – írja a Mérce.

Ha vasárnap a munkaadók és munkavállalók képviselői nem egyeznek meg a 2019-től érvényes béremelésekről, a kormány előbbiek javaslatára hallgatva dönthet – írja a Népszava.

Szerdán sem született döntés, megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén arról, hogy mennyi legyen a minimálbér és bérminimum jövőre, mivel a szakszervezetek ragaszkodtak a két számjegyű emeléshez, a munkáltatók az egy számjegyűhöz, a kormány pedig ismét passzív szemlélő volt. Erről számolt be a 24.hu-nak az ülésen részt vevő Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, aki a Magyar Szakszervezeti Szövetséget MASzSz) képviselte az ülésen.

Hétfőn délután kettőkor még nem kapott meghívót a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) az újabb bértárgyalásra. Kordás László elnök ennek ellenére megerősítette a 24.hu-nak, valamikor szerdára hívhatják össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) újabb ülését. Onnan tudja ezt, hogy a minisztérium munkaügyekért felelős osztályáról telefonon érdeklődtek nála, mikor lenne jó szerdán.