A megkérdezett cégek fele jövőre egyáltalán nem tervez béremelést az MGYOSZ tagszervezetei körében a közelmúltban végzett felmérés szerint. Holnap lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő tárgyalása – olvasható a Világgazdaságban.

Újabb fordulón egyeztetnek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői, ám egyelőre megállapodás aligha várható.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő ülésére a szakszervezetek egységes állásponttal érkeznek, a munkaadók azonban a makrogazdasági adatokra várnak

– tudta meg a Világgazdaság.

A két évvel ezelőtt megkötött bérmegállapodás 2019-ben és 2020-ban is 8-8 százalékkal emelte a legkisebb munkabéreket, így az idén a minimálbér bruttó 161 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 210,6 ezer forintra növekedett. Újra aktuális a jövő évi minimálbér emelése. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak leszögezte, hogy

mindenképpen reálérték fölötti béremelést szeretnének. Erről további részleteket – tárgyalástechnikai okokból – nem kívánt közölni, de rámutatott, hogy a tárgyalások alakulása az infláció mértékétől is függ.

Azzal érvelt, hogy a gazdasági társaságok számos adókedvezményben és köztehercsökkentésben részesülnek, például az idén is úgy csökkent a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal, hogy a VKF megállapodása alapján elvárt 6 százalékos reálbéremelés nem valósult meg. Még a kormány azon döntésére várnak, hogy jövőre is el lehet-e tekinteni ettől a feltételtől.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaság kérdésére megerősítette, hogy

a munkaadói oldalnak nincs kialakított álláspontja. Azért az óvatosság, mert a szövetség még számos, 2020-ra és 2021-re vonatkozó makrogazdasági adatot vár. Pontosan szeretnék látni, hogy mi történt az idén, de az már tény, hogy jövőre is nehéz évre számítanak.

Mivel rengeteg cég küzd a túlélésért, nagyon le fog lassulni a bérek növekedése. A tagszervezeteik körében végzett felmérés szerint a cégek fele jövőre egyáltalán nem tervez béremelést. Rolek Ferenc emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben úgy nőtt 8-8 százalékkal a minimálbér, hogy annak nem volt meg a fedezete.

A bizonytalan gazdasági környezetben egyéves bérmegállapodás van kilátásban, de Mészáros Melinda hangsúlyozta, hogy szeretnének hosszabb távú célokat kijelölni, amelyekkel csökkenthető a tárgyalások időtartama. Egy olyan mérőszám kidolgozását javasolják, amely figyelembe veszi az adott évi bérkiáramlást, az inflációt és a GDP növekedését is. Felidézte, hogy a 2016-os megállapodás idején azt a célt tűzték ki, hogy a hazai legkisebb munkabér összegét a V4-ekhez viszonyítva felzárkózási pályára állítsák, ezért a jövőben mindenképpen egy hosszabb távú megállapodást szeretnének kötni. A tárgyalások következő fordulója november 24-én lesz. A kormány az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is a szociális partnerek megállapodásában bízik.

Forrás: Világgazdaság