Ha vasárnap a munkaadók és munkavállalók képviselői nem egyeznek meg a 2019-től érvényes béremelésekről, a kormány előbbiek javaslatára hallgatva dönthet – írja a Népszava.
Vasárnap a jövő évi béremelések kapcsán ülést tart a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF)
– tudtuk meg. A kormány azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók kihasználnák azt a három napot, ami a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodás kapcsán még rendelkezésükre áll – fogalmazott erről lapunknak péntek délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter.
Úgy látja, a munkavállalói érdekképviseletek között is lehetnek ellentétek. Az egyik szakszervezeti szövetség például elnökválasztásra készül – hangsúlyozta. A VKF-üléseken a munkavállalókat képviselő Sáling József lapunknak elismerte: valóban nem azonosak az egyes tagszervezetek által képviselt kereseti viszonyok. Míg például a garantált bérminimum a kereskedelmi dolgozók 60 százalékát érinti, addig a külföldi tulajdonú nagy autógyáraknál minden munkás efelett keres. A szakszervezetek ugyanakkor emellett is azonos álláspontot képviselnek – szögezte le. Azt viszont határozottan tagadta, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség februári elnökválasztó kongresszusa bárminő hatást gyakorolna bérjavaslataikra. Szerinte a kormánynak január 1-i hatállyal mindenképp be kellene jelentenie az emelési mértékeket, már csak a bérszámfejtés miatt is.
A VKF eddigi tárgyalási fordulóin a munkaadók 8 százalékos emelésre tettek ajánlatot.
A szakszervezetek viszont ragaszkodtak a 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos garantáltbérminimum-emeléshez.
A kormány állítólag inkább a munkáltatói oldal felé hajlik. Így
a legkisebb bruttó bérek januártól 8,7 százalékkal 138 ezerről 150 ezer forintra emelkedhetnek.
Ezzel az összeg nettója is átlépheti a százezer forintot. A garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forintról 202 ezer forintra nőne. Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke lapunknak abbéli reményének adott hangot, hogy a tárgyalásokon megszületik a megállapodás. A minimálbér a szociális ellátásokat és családtámogatásokat igénybe vevők számára sem közömbös, hisz juttatásuk ennek mértékétől függ.
A második negyedévben jön az állami nyugdíjkötvény
Az év első háromnegyedében 4,9 százalékra rúgott a gazdasági növekedés
– közölte tájékoztatóján Varga Mihály. Az egész éves érték 4,6 százalék lehet. Idén a GDP-hez mért államadósság 73,3 százalékról 72 százalék alá csökkenhet. Ez szakértők szerint igen csekély mérséklődés, amiben szerepet játszik, hogy az unió döntése nyomán ebben immáron az állami Eximbank gazdálkodását is figyelembe kell venni. A pénteki sajtótájékoztatón Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója közölte: jövőre 800 milliárd forinttal több állampapírt szeretnének lakossági körben terjeszteni. Emellett 2019 második negyedében az ÁKK egy nyugdíj-előtakarékossági célú, a lakosság által megvásárolható állampapírt kíván piacra dobni. A több évtizedes futamidejű államkötvény vásárlási feltételei annál kedvezőbbek lesznek, minél fiatalabb a megtakarító. (Pénzügyi körök ezt leginkább a Babakötvényhez hasonlítják.)
A pénzügyminiszter és az ÁKK vezérigazgatója is megerősítette: jövőre nem terveznek nemzetközi devizakötvény-kibocsátást. Az állam pénzügyi szükségletét tehát szinte teljes egészében forintból fedezhetik. Az államadósságon belüli devizaarány így tovább, a mostani 20 százalékról akár 18 százalék alá is eshet. Jövőre a teljes bruttó pénzügyi igény (vagyis az összes törlesztés) 7989 milliárd forint lehet. Ezen belül 998 milliárdot tesz ki a nettó igény, ami nagyrészt a költségvetési hiány. Varga Mihály közölte: idén a költségvetés az előzetes tervekhez képest 700 milliárd forinttal több adóbevételre számít. A bértárgyalások kapcsán kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter derűlátásáról adott számot. A kormány 5 perc alatt meg tudná fogalmazni a saját javaslatát – fogalmazott Varga Mihály.
Forrás: Népszava
