Teljesen elúszhat a jövő évi minimálbéremelés, a munkáltatók legalábbis nem látnak lehetőséget a kötelező legkisebb fizetések növelésére. A szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének – olvasható a Népszavában.

Nem látnak lehetőséget a minimálbér jövő évi emelésére a munkáltatók, a szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének elérni – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi ülésén. Az online egyeztetésen a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek mellett  Palkovics László, innovációs miniszter is részt vett, ám hivatalos kormányzati álláspontot nem közölt a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban. Tavaly és idén a kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 8-8 százalékkal nőtt a minimálbér és a szakképzetteknek fizetendő garantált bérminimum: előbbi jelenleg bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forint. 

Az idei 8 százalékos béremelést a munkaadók úgy fizették ki, hogy azt feltételezték: a termelékenység, az infláció és a járulékcsökkentés alakulása épp kiadja ennek fedezetét

– emlékeztetett érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte azonban ez nem így történt: az infláció a Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 3,3 százalék lesz az idén, miközben a termelékenység 5,2 százalékkal csökken. Egyedül a szociális hozzájárulási adó mérséklődött az előzetesen tervezettnek megfelelően 2 százalékkal. Mindezeket összeadva látszik, hogy a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésükre forrás a jövő évi béremelésre – szögezte le Rolek Ferenc, hangsúlyozva: ebben a munkáltatói szervezetek egységes álláspontot képviselnek. Nem szeretnék kizárni ugyanakkor annak lehetőségét, hogy később változik a gazdasági helyzet. Ezért javasolták, hogy ne most év végén próbáljanak megállapodni egy januártól érvényes minimálbéremelésben, hanem majd akkor, amikor már tisztábban lehet látni, hogyan megy előre a gazdaság.

Vannak bizonyos gazdasági folyamatok, amelyeket figyelembe kell venni a béreknél is, az emeléshez előbb a termelékenységnek kell javulnia

– szögezte le Rolek Ferenc. A magyar minimálbér a GDP-hez viszonyítva nincs lemaradva más országokhoz képest, ahol magasabb a GDP, ott nyilván magasabb a minimálbér is - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Szerinte a jelenlegi helyzetben, amikor számos vállalkozás a túlélésért küzd, nonszensz az a szakszervezeti követelés, hogy mindenképpen emelkednie kellene a reálbéreknek.

 A munkavállalói szervezetek ugyanis úgy vélik: a jövő évi minimálbéremelés mértékének optimális esetben közelítenie kellene a 10 százalékhoz. Ha a kormány csökkentené a személyi jövedelemadót, akkor ennél kisebb mértékű emelés is hasonló nagységrendben növelné a nettó kereseteket  – mondta el érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte az idei 8 százalékos minimálbéremelés is alultervezett volt a cégek lehetőségeihez mérten, ami abból látszik, hogy a hivatalos adatok szerint augusztusig ennél magasabb, 9,7 százalék volt az éves átlagbérnövekedés. Ezért annak idején a 8 százalékos béremelésről szóló megállapodást a MASZSZ nem is írta alá - emlékeztetett.

Kordás László hangsúlyozta: a minimálbéremelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a régiós országok többségében magasabb a legkisebb bér, és nem volna jó a magyar munkaerőpiac számára, ha ez az olló tovább nyílna.

Megjegyezte: a visegrádi országokban már meg is állapodtak a jövő évi 6-8 százalékos minimálbéremelésekről. Szlovákiában például 580 euróról 623 euróra nő a legkisebb kötelezően megfizetendő bér, ez az ottani átlagkereset 60 százalékát jelenti. Lengyelországban 2800 zlotyi lesz 2021-ben a minimálbér, vagyis az átlagkereset 51 százaléka. A magyar minimálbér eközben az idei év első kilenc hónapjára számolt 395 400 forintos átlagbér 40 százalékát teszi csak ki. Ha Magyarországon is legalább az átlagkereset felére rúgna a kötelezően megfizetendő legkisebb bér, akkor az 200 ezer forint körüli minimálbért jelentene - mutatott rá Kordás László.

A szakszervezetek éppen ezért a jövőre nézve szeretnének egy olyan keretrendszerről is megállapodni, amely rögzíti azokat a viszonyítási pontokat és gazdasági paramétereket, amelyekhez mérten a minimálbért emelni kell. Palkovics László ígérete szerint szerdán tájékoztatja a kormányt a munkaadói és a munkavállalói álláspontokról, a VFK pedig legközelebb két hét múlva tárgyal ismét a jövő évi minimálbér kérdéséről.  

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!