Bár az egyeztetések még zajlanak a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban, már most minden jel abba az irányba mutat, hogy nemzetközi viszonylatban a felzárkózás helyett a leszakadás útján halad tovább Magyarország ebből a szempontból - olvasható az mfor.hu-n.

Teljesen elúszhat a jövő évi minimálbéremelés, a munkáltatók legalábbis nem látnak lehetőséget a kötelező legkisebb fizetések növelésére. A szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének – olvasható a Népszavában.

A megkérdezett cégek fele jövőre egyáltalán nem tervez béremelést az MGYOSZ tagszervezetei körében a közelmúltban végzett felmérés szerint. Holnap lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő tárgyalása – olvasható a Világgazdaságban.

A munkaadói oldal képviselői számára a reálbérek megőrzése és a munkahelyek megtartása, a munkavállalói oldalon pedig a munkabérek reálértékének további növelése az elsődleges szempont a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalásokon - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, amelyről a felek egy-egy résztvevője nyilatkozott az MTI-nek.

Akár az év legvégéig is elhúzódhat a döntés a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Bár konkrét álláspontok nem körvonalazódtak, nincs arról szó, hogy a felek ne akarnának megállapodni. A kormány jelezte, hogy a szokásosnál aktívabb lesz az egyeztetéseken, a munkáltatói oldalon pedig hisznek abban, hogy jövőre újabb 2 százalékpontos szocho-csökkentés érkezhet. Eközben a legnagyobb munkavállalói szövetség már az új az európai minimálbér-irányelv felé tekint – írja a napi.hu.

A szakszervezetek és munkaadók is aktívabb szerepvállalalásra kérik a kormányt minimálbér ügyben. Eddig az volt az általános kormányzati álláspont, hogy hagyja a feleket megállapodni a kérdésben. A jelenlegi helyzet miatt most mindkét oldal láthatóan központi beavatkozást akar. A Növekedés írása.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről. Megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a kormányzat érdemi közreműködésével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén szerdán.

Vitatott az is, hogy lesz-e újabb tárgyalási forduló jövő a minimálbér-emelés mértékéről. A szakszervezetek 12-15 százalékos emelést szeretnének jövőre, azonban a munkaadói oldal maradna a kétéves bérmegállapodásban szereplő 8 százaléknál.

 Hiába a fizetésemelések, megmaradt a jövedelmek közti szakadék – ez látszik legalábbis az adóbevallásokból, amelyeket a Policy Agenda elemezett.

Nem született ma új megállapodás a jövő évi minimálbéremelésről, így továbbra sem tudni, 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben nőnek-e majd jövőre a legkisebb bérek – írja a Népszava.