Hiába a fizetésemelések, megmaradt a jövedelmek közti szakadék – ez látszik legalábbis az adóbevallásokból, amelyeket a Policy Agenda elemezett.

Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amit ma – néhány kivételtől eltekintve – minden foglalkoztatottnak minimum meg kellene kapnia, az adóbevallásokból úgy tűnik, ez nagyon nem így van.

A dolgozók harmadának még ezt az előírt legkisebb bért sem fizetik ki munkájáért. A KSH adatai szerint a tavalyi évben több mint 4 milliónyian dolgoztak alkalmazottként, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük azonban csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban minimum 138 ezer forintos fizetést, vagyis legalább az akkori minimálbért.

Ez a 136 ezer közfoglalkoztatott és a 187 ezernyi részmunkaidős dolgozó esetében még érthető is volna, hiszen esetükben törvényileg is megengedett a minimálbérnél kisebb fizetés. A kormány szerint előbbieket épp a minimálbérnél is kisebb fizetség motiválja az elsődleges munkapiacra való visszatérésre, utóbbiaknál pedig a kevesebb munkaóra indokolhatja az alacsonyabb fizetést. Van még ugyanakkor rajtuk kívül további 770 ezer fő, akik szintén kevesebbet keresnek havi átlagban, mint a minimálbér – derül ki a 2018-as adóbevallásokból, amelyet a Policy Agenda vizsgált meg ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) megbízásából.

Kordás László, a MASZSZ elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak: valószínűleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét, és részmunkaidőre jelentik be őket, de erről a dolgozók nem tudnak.

Márpedig a foglalkoztatotti KSH-létszám a dolgozók önbevallásán alapul.    Ha emelkedik a minimálbér, akkor az a zsebbe adott béreket is fehéríti. A szakszervezeti vezető szerint ezért sem helytálló az az érvelés, miszerint a legkisebb béreknek egyre kisebb szerepük van a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben. A kormány azonban szándékosan alacsonyan tartja a minimálbért és úgy tűnik, most is az időhúzásra játszik a jövő évi legkisebb béreket illetően – fogalmazott Kordás László.

Az év vége felé közeledve ugyanis még mindig nem tudni, 8 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben emelkedik-e jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. A tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás alapján jövőre is 8 százalék lenne az emelés, ám ha a főbb gazdasági mutatók az előrejelzetthez képest érdemben eltérnek, újra lehet tárgyalni az emelés mértékét.

Márpedig a gazdaság a várakozásokhoz képest jobban teljesített az idén.

Ebből pedig Kordás László szerint a dolgozóknak is részesülniük kell, így a szakszervezetek kétszámjegyű, azaz legalább 10 százalékos béremelést tartanak szükségesnek jövőre.

A MASZSZ kezdeményezésére december közepén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) napirendjére is vette a kérdést, ám megállapodás nem született, mivel a munkaadók nem látták indokoltnak a nagyobb mértékű emelést, a kormány pedig nem kívánt állást foglalni a kérdésben. Új tárgyalási időpontot viszont nem jelöltek ki.

A kormányközeli Magyar Nemzet viszont csütörtöki számában azt írta:

a kormány év végéig már csak akkor hívja össze a VKF-et, ha az érdekképviseletek ezt maguk kezdeményezik, mivel a kabinet úgy gondolja, a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk.

Ez utóbbit Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette a csütörtöki kormányinfón. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a kormány nem is  nagyon segíti az új egyezség létrejöttét, hiszen határozottan elzárkózik a munkáltatók azon kérésétől, hogy hozzák előrébb a szociális hozzájárulási adó júliustól tervezett 2 százalékpontos csökkentését. 

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt is nyilatkozta a lapnak: nem kívánnak új alkut kötni a szakszervezetekkel, mert ma már nincs olyan szakértői előrejelzés, amely ne számolna világgazdasági szinten a növekedés visszaesésével. A folyamat pedig a magyar gazdaságra is hatással lesz,  jövőre várhatóan 4 százalék körüli szintre mérséklődhet a GDP-növekedés az idei évre várható 4,8-5 százalékról.

Azt ugyanakkor még mindig nem tudni, a kormány milyen makrogazdasági számokat vár a jövő évre. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) épp ezekre lett volna kíváncsi a legutóbbi VKF ülésen, de a kormány csak december 20-ra ígérte az adatokat. Ezek ismerete nélkül pedig továbbra sem lehet állást foglalni a jövő évi minimálbér emelés kérdésében

– fogalmazott érdeklődésünkre Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Kordás László viszont azt hangsúlyozta: a tavalyi megállapodás szerint az emelés mértéke „újratárgyalandó”, ha a főbb makrogazdasági mutatók eltérnek a várakozásoktól, vagyis egy tárgyalási kötelezettségről, nem pedig lehetőségről van szó. Ha azonban ehhez az kell, hogy kérjék a VKF összehívását a kormánytól, akkor ezen nem múlik: a MASZSZ ismét kérni fogja.  

Átlagbér alatt keres a dolgozók háromnegyede

Csak minden negyedik munkavállaló keresett tavaly átlagbér felett, a dolgozók csaknem fele a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegeket vihetett haza havonta – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A tavalyi adóbevallások vizsgálatából az is kiderült, hogy a béregyenlőtlenséget gyakorlatilag konzerválja az egykulcsos személyi jövedelemadó. Márpedig a keresetek közti különbségek óriásiak: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalók ugyanis éppen annyit vittek haza, mint a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada. Ez azt jelenti, hogy 428 ezer jól fizetett munkavállaló éppen annyi pénzt keresett 2018-ban, mint 2,8 millió másik dolgozó együttvéve.       

Forrás: Népszava