Vitatott az is, hogy lesz-e újabb tárgyalási forduló jövő a minimálbér-emelés mértékéről. A szakszervezetek 12-15 százalékos emelést szeretnének jövőre, azonban a munkaadói oldal maradna a kétéves bérmegállapodásban szereplő 8 százaléknál.

 Az idei év gazdasági teljesítménye alapján mindenképpen érdemes fölfelé menni az emeléssel a tavalyi megállapodásban szereplő 8 százaléktól: legalább két számjegyű növekedést tartanánk elfogadhatónak, sőt, egyes konföderációk még a 12-15 százalékot sem tartják kizártnak - mondta az InfoRádiónak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte mindenképpen tartani kell még idén egy tárgyalást a 2020-as minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről.

A 2018-as, aláírt, kétéves megállapodásban ugyanis erre kötelezték magukat a felek, ha a dokumentumban rögzített makrogazdasági mutatók - termelékenység, a GDP és az infláció - valamelyike legalább egy, vagy összességében a három adat két százalékkal emelkedik. Ez a feltététel pedig az elnök szerint teljesült.

Kordás László szerint egyébként a két számjegyű emelés forrásai már most is rendelkezésre állnak, mert a prognózisokhoz képest 0,8 és egy százalék körüli többletet produkált a gazdaság. Ezt a többletteljesítményt már realizálhatták is a vállalkozások, és a kormányzat is az adóbevételeken keresztül.

Viszont a garantált bérminimum és a minimálbér környékén foglalkoztatott munkavállalók még nem részesültek az idei évi gazdasági teljesítmény többleteredményéből, ezért a következő évben egy jobb pozíciót kell számukra biztosítani, mert már megdolgoztak érte - hangsúlyozta Kordás László. Emlékeztetett arra is, hogy

a visegrádi országokban pont ebben a bérkategóriában dolgozók bérétől 15-20 százalékkal el van maradva Magyarország.

Hiába teljesített a vártnál jobban a gazdaság, a munkáltatói oldal érdekképviseletei nem tervezik a megállapodás módosítását. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy

nem akarnak új megállapodást kötni a szakszervezetekkel,

mert a szakértői előrejelzések világgazdasági szinten a növekedés visszaesésével számolnak és ennek hatására a magyar gazdaság bővülése jövőre négy százalék körüli szintre mérséklődhet az idei évre várható 4,8-5 százalékról.

Perlusz László szerint a tavalyi megállapodás megváltoztatása a közszféra kiadásait növelné meg elsősorban, és így az további karcsúsításra szorulna.

A főtitkár szerint a cégek szakemberigénye nem mérséklődik, ezért a képzett dolgozók megtartása a minimálbérektől függetlenül nagy béremeléseket eredményez.

Korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy a december 20-ára ígért államháztartási adatok, és a PM prognózisa ismeretében tudnak majd a munkáltatók dönteni arról, hogy van-e, lesz-e mozgásterük a 8 százaléknál magasabb emelés kigazdálkodásához.

A kormányoldal részéről pedig a héten csak annyi hangzott el, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma következő egyeztetését a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell kezdeményezniük, amíg ez nem történik meg, nem hívják össze a következő ülést.

A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek megállapodása szerint jövőre is 8-8 százalékkal emelkedne a kötelező legkisebb keresetek összege. Amennyiben újabb egyezség nem születik, ezt várhatóan a december utolsó napján megjelenő Magyar Közlönyben hirdetik ki.

Forrás: infostart.hu