Nemcsak a tavalyi, 8 százalékos emelés után néz ki kevésnek a legkisebb bérek várható emelése a 2021-es évre, amelyről szerdán szülteik majd döntés - írja a Mérce.

A Portfolio értesülése szerint december 30-án (szerdán) ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy újabb körben tárgyaljon a jövő évi minimálbérről. Éppen azon a napon, amikor az idei utolsó kormányülés is lesz, vagyis mindenképpen muszáj lenne dűlőre jutniuk a feleknek. Ha ez nem történik meg, akkor a kormány dönthet a 2021-es minimálbérről.

A munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselői egyelőre nem tudtak megállapodni a jövő évi fizetésekről. A munkáltatók csak 3 százalékos emelést adnának januártól, amit ha az infláció jobban emelkedik újratárgyalnának, miközben a szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének – ez a Népszava cikkéből derül ki.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének az alelnöke szerint „egyáltalán nincs meg a fedezete” a minimálbér 2021-es emelésének, úgy véli, utólag már az idei 8%-os növelésnek sem volt meg, hiszen a gazdaság közben 6%-kal visszaesett. Szerinte a 3%-os emelés méltányos, mert a kormány ekkora inflációval számol, így a „legszegényebbeknek, a legkisebb keresetűeknek” garantálja a reálbérük szinten tartását.

A munkavállalói oldal ezzel szemben 6,5%-os béremelést szeretne elérni, korábban még 10%-os minimálbér-emelés volt a céljuk, de már ők is elmozdultak az eredeti álláspontjukról. A két oldal ajánlása azonban a hírek szerint még most is távol van egymástól, és egyelőre egyik fél sem szeretne további engedményeket tenni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a fogyasztói kosaruk más a minimálbéren élőknek, vagyis magasabb emelés kell annál, mint amit a munkáltatók ajánlanak. „A 3%-os emeléssel elindulna az elszegényedésük a minimálbéren élőknek” – mondta Palkovics.

Bár a 3 százalék kevés a munkavállalói oldal szerint is, ahhoz képest mindenesetre előrelépés, hogy  a munkaadói oldal korábban a gazdasági problémákra hivatkozva nem látott semmilyen mértékű emelésére.

Az mindenestere biztos, hogy ha valóban 3 százalékban állapodnak meg a felek, akkor az elmúlt 10 év legkisebb mértékű minimálbér-emelkedése lehet a 2021-es.

Mint az KSH adatsorán is látszik, a legközelebb a 3 százékhoz a 2014-es és 2015-ös emelés áll, ám még ezek is végül felkúsztak 3,5 százalékra. A NER alatt a legnagyobb mértékű emelés 2012-ben volt, ami azzal függött össze, hogy a bruttó átlagkeresetnek akkor mindössze 36,6 százalékát tette ki a legkisebb fizetés (tavaly ez a szám 40,5 százalék volt).

Az elmúlt 10 évben egyébként így nézett ki a havi minimálbér összege éve bontásban:

A minimálbér havi összege (2010-2020)

(forrás: KSH)

Időpont

Havi összeg, Ft

2010

73 500

2011

78 000

2012

93 000

2013

98 000

2014

101 500

2015

105 000

2016

111 000

2017

127 500

2018

138 000

2019

149 000

2020

161 000

A magyar minimbálbér egyébként nemzetközi összehasonlításban is egyre gyatrábban szerepel: a román bruttó minimálbér idén szeptmberben kevéssel ugyan, de már megelőzte a magyart, így európai összehasonlításban a magyar minimálbér a harmadik legkisebb, aminél előnytelenebb helyen még nem szerepelt hazáMagyarország. Nálunk jelenleg csak a lettek és a bolgárok  kapnak kevesebb minimálbért euróban számolva.

Forrás: Mérce

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!