Továbbra sem közeledtek érdemben az álláspontok a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A munkaadói és a munkavállalói képviseletek az idén várhatóan ma üléseznek utoljára. Ha nincs egyezség, és a kormány sem határoz, a kötelező legkisebb keresetek összege januártól egyelőre nem változik – írja a Magyar Nemzet.

Kevés rá az esély, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai, idei utolsó ülésén egyezségre jutnak a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – értesült a képviseletektől a Magyar Nemzet.

A munkaadók 2021-től három százalékkal emelnék a minimálbér összegét. Ennél magasabb emelésre csak akkor nyitottak, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót (szocho).

A munkáltatói járulék további csökkentése ugyanakkor nincs napirenden, utoljára júliustól mérséklődött a szocho két százalékponttal.

A 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodásban foglalt képlet alapján a munkaadók terhének januári csökkentésére nincs lehetőség, júliustól pedig abban az esetben csökkenhet, ha a reálbérek ismét érdemben emelkednek.

A szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartja a munkáltatók ajánlatát, mivel a vállalkozások több ezer milliárd forint támogatást kaptak az elmúlt években.

Ráadásul a versenyszférában idén nem kötöttek ötszázalékos emelésnél alacsonyabb mértékről bérmegállapodást a képviseletek a foglalkoztatókkal.

A munkavállalói oldal az idei egyeztetéseken meglehetősen kompromisszumkésznek mutatkozott: a kezdeti tízszázalékos béremelésre tett javaslatukat az egyezség érdekében öt százalékra módosították.

Az öt százalékot ugyanakkor csak abban az esetben fogadnák el, ha a nemzetgazdasági mutatók alapján júliustól automatikusan tovább emelkednének a kötelező legkisebb keresetek.

Így összességében legalább 6,5 százalékkal keresnének többet a jelenlegi összegnél az érintett munkavállalók 2021 végére. A szakszervezetek javaslatot tettek a munkavállalók elvonásából az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlésére is, ám a kormány egyelőre nem lát erre lehetőséget.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, hogy a legutóbbi egyeztetésen a kormányoldalt képviselő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az elmúlt időszakban végbement gazdasági intézkedésekre hívta fel a szociális partnerek figyelmét. Idetartozik a helyi iparűzési adó felére csökkentése és a hitelmoratórium meghosszabbítása.

Az államtitkár emellett világossá tette:

a kormány nem akar százalékos mutatót meghatározni a minimálbér és a bérminimum emelésének mértékére. Az a feladata most, hogy segítse a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjának közelítését.

Bodó Sándor azt kérte a felektől, hogy próbáljanak meg még ebben az évben megállapodást kötni. Ha ez nem sikerül, várhatóan akkor sem dönt a kormány, hanem

az év elején is folytatniuk kell az alkudozást a képviseleteknek, egészen az egyezség létrejöttéig.

A kormányzat álláspontja, illetve az elmúlt évek gyakorlata tehát arra utal: ha a szakszervezetek nem jutnak egyezségre a munkaadói oldallal, akkor a minimálbér januártól változatlanul bruttó 161 ezer, míg a garantált bérminimum 210 600 forint marad.

Forrás: Magyar Nemzet