Közeledtek az álláspontok a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma között – írja a Világgazdaság.
Elmozdultak a szakszervetek a korábbi, 10 százalékos követelésüktől, a továbbiakban 7,5 százalékos minimálbér-emelést szeretnének a jövő évre elérni
– mondta a Világgazdaságnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A járvány ellenére az idei átlagbér jobban nőtt a legkisebb munkabérnél, igazolva, hogy ki lehetett termelni az emelést, még volt rá tartalék a gazdaságban.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke viszont azt hangsúlyozta lapunknak, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a járvány hatásai, de ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal – ahogyan a korábbi megállapodásban vállalta –, akkor megadnák az inflációval azonos mértékű béremelést.
A kiskereskedelmi érdekképviseleti szövetség vezetője kifogásolta, hogy semmilyen jelzést nem kaptak a kormány terveiről, emiatt tovább fokozódik a bizonytalanság, és a vállalkozások nagy részének még iránymutatást sem tudnak adni, hogy jövőre milyen kötelező bérekkel kalkuláljanak.
A munkaadói oldal abban bízik, hogy ha csökken az adó, akkor arra már januárban sor kerül.
Zs. Szőke Zoltán emlékeztetett, hogy a kormány az idén meglépte a csökkentést, annak ellenére, hogy nem volt meg a feltétele. A munkaadók úgy látják, hogy most semmivel sem jobb a helyzet, mint amikor a kormány ezt a döntést meghozta. Az Áfeosz-Coop vezetője egyelőre nem lát esélyt 3 százaléknál nagyobb emelésre, de jelezte, hogy „az év végéig még sok minden megtörténhet”.
Kordás László arra a kérdésre, hogy elégedettek lennének-e kisebb, 4-5 százalékos minimálbér-emeléssel, úgy válaszolt, hogy biztosan nem. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az MNB jövőre 6,6‑7,1 százalékos átlagos bérkiáramlással számol, ez pedig igazolja, hogy bőven 5 százalék fölötti minimálbér-emelés lenne indokolt. A szakszervezeti vezető amellett érvelt, hogy a kormánynak fontolóra kellene vennie az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését. Szerinte ami így kiesik a foglalkoztatási alapból, azt pótolni lehetne uniós forrásból.
Direktben kellene a munkavállalók terheit csökkenteni, az pedig ott maradna a nettó fizetésben. Így a munkaadók 3 százalékos ajánlata és az 1,5 százalékos járulék elengedése együtt már közel lenne ahhoz, amit célként tűztek ki
– tette hozzá Kordás László.
Forrás: Világgazdaság
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
