Április 28. a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak világnapja. Magyarországon a munkabalesetek száma 7,3 százalékkal nőtt tavaly, és drasztikusan emelkedett a munkahelyi balesetben elhunytak száma is. Az ágazatok közül a gépipar volt a legbalesetveszélyesebb, de más területeken is sokszor életveszélyes körülmények között dolgoznak a munkavállalók. A szakszervezet szerint ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a cégek spórolnak a munkavédelemre szánt pénzen.

Megszüntették az önálló munkavédelmi hatóságot és azonnal nőtt a munkahelyi balesetek száma – ezt állítják a szakszervezetek, és a statisztika ezt a vélekedést támasztja alá. Ezért követelik, hogy az érdekképviseletek kapják vissza a korábban elvett jogukat arra, hogy munkavédelmi ellenőrzést végezzenek – írja a Népszabadság.

A vizsgálathoz 240 ezer amerikai nővér adatait elemezték, akik legalább öt éven át rendszertelen váltásban dolgoztak éjszakai és nappali műszakban – írja a HVG.

A több mint négymillió magyar munkavállalóból legalább egymilliót érinthet közvetlenül a munkahelyi stressz. A vállalatok negyven százalékánál van valamilyen szintű probléma a stresszel, sőt több mint nyolc százalékuknál nagy a baj - olvasható ki a Stressz Barométer felméréséből. A legstresszesebb munkahelyek a szolgáltatóiparban találhatók, s a stressz miatt kieső munkanapok összesen 440 milliárd forintos kárt okoznak évente.

Rendszeresen előfordul építőipari cégek ellenőrzésekor, hogy a munkavállalói telefonos jelzést követően a munkáltatók az ellenőrzés megkezdését követő pár percen belül bejelentik a foglalkoztatottakat. Ám más ágazok sem mondhatók makulátlannak – derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből, melyet a munkajog.hu ismertetett.

Az elmúlt évben az ellenőrzés alá vont munkáltatók 69 százaléka követett el jogsértéseket - a munkaügyi hatóság éves felmérése szerint. Továbbra is gyakori a fekete foglalkoztatás, - ez teszi ki a jogsértések 15 százalékát - de az egyszerűsített foglakoztatatási jogviszonyban alkalmazott munkavállalók 70 százalékát is érintett valamilyen jogsértés – írja a munkajog.hu.

2015-ben a bejelentett és feldolgozott 21 088 munkahelyi balesetből a súlyos balesetek száma 173 volt, míg az eljárási bírságok száma 42, és a kiszabott bírság összege 2 945 000 Forint. Ez átlagosan azt jelenti, hogy egy súlyos munkahelyi balesetre mintegy 70 000 forintnyi bírság jut – írja a munkavedo.blog.

Egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén nem mindig egyértelmű a válasz arra, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a sajnálatos eseményekért. Megeshet, hogy a munkaadó hibája (pl. a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő munkakörülmények biztosítása) miatt történik a baleset, azonban bebizonyosodhat a munkavállaló mulasztása is – írja a webbeteg.hu.

Vajon megéri- e a munkavállaló egészségébe fektetni? Vagy egyáltalán kérdés- e ez akkor, amikor a megfelelő biztonság és védelem, valamint az egészséges munkakörülmények már alapvető feltételek a munkahelyeken? – olvasható a munkajog.hu cikkében.

A munkáltató kártérítési felelőssége továbbra is objektív jellegű azzal, hogy lehetősége van a mentesülésre bizonyos feltételek bizonyítottsága esetén. A munkáltató károkozó magatartása olyan Mt-ben, vagy egyéb jogszabályban előírt kötelezettség megszegését vagy elmulasztását jelenti, amely a károsodás közvetlen kiváltó oka lehet. A Kúria eseti döntésében tágan értelmezte a munkáltató felelősségét egy kéményseprőt ért balesetben – írja a munkajog.hu.