Vajon megéri- e a munkavállaló egészségébe fektetni? Vagy egyáltalán kérdés- e ez akkor, amikor a megfelelő biztonság és védelem, valamint az egészséges munkakörülmények már alapvető feltételek a munkahelyeken? – olvasható a munkajog.hu cikkében.

Az egészséges munkahely a munkavédelem és biztonság biztosításán kívül a stresszmentes környezet, a sportolásra való lehetőség biztosítása, az egészség támogatása minden téren, vagyis a boldog munkahely. Ahol a dolgozók mentálisan és testileg is egészségesek, aktívak.

Az OECD egészségügyi felmérése szerint Magyarország a legkevésbé egészségtudatos országok közé tartozik, az elhízottak arányában pedig az első helyen áll Európában. Ebből kiindulva mindenképp szükség van a munkahelyi egészségfejlesztésre. Azonban ehhez elengedhetetlen a munkaadók szemléletének változása, hiszen legtöbb esetben a dolgozók egészségének támogatásában csak plusz kiadást látnak, ezért nem is szívesen fektetnek ebbe a területbe.

Milyen jogszabályi kötelezettségek vannak?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kimondja, hogy a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Valamint a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Eszerint a munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavédelemről szóló szabályokat a munkavállaló foglalkoztatása során megtartsa, azaz teremtse meg a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit. Erre nézve adnak részletes iránymutatást a munkavédelemről szóló törvény és annak egyes részterületekre vonatkozó végrehajtási rendeletei. Az Mt. lehetőséget ad arra is, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltató utasításának teljesítését, amennyiben a saját, vagy más munkavállaló egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Az Mt. védi a kismamák egészségét is, amikor kötelezi a munkáltatót arra, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között foglalkoztassa. Ez az adott esetben a munkaszerződés módosítására irányuló ajánlati kötelezettséget is jelent. Amennyiben ilyen ajánlatot a munkáltató nem tesz, a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, akit erre az időre alapbére illeti meg.

Az Mt. szerint a munkaidő megszervezésének (beosztásának) joga a munkáltatót illeti meg. Ennek keretében meghatározhatja a munkaidő-beosztás szabályait, sajátosságait, azaz a munkarendet. Lényeges szabályt tartalmaz azonban a jogszabály ebben a tekintetben is, amikor kimondja, hogy a munkaidőt elsősorban az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel kell a munkáltatónak beosztania.

A cselekvőképtelen munkavállalókra vonatkozóan további fontos kötelezettségként rögzíti a törvény azt is, hogy a munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

Az Mt. több területen is szükségesnek tartja a felek együttműködését, ezért a munkáltatónak döntése előtt legalább tizenöt nappal ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Ebbe a körbe tartozik az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés, valamint az egészséges munkahely szempontjából szintén lényeges munkarend meghatározása is.

Munkavédelem

A munkavédelem a munkabiztonságot és munkaegészséget tömörítő fogalom, ami bár megfogalmazásában nem épp a legtökéletesebb, hiszen nem a munka, hanem a dolgozó (munkás) védelme a cél. A munkavédelem tehát egy olyan intézkedési „csomag”, amely a megteremti a biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint megóvja a dolgozók egészségét és munkaképességét a munkavégzés során.

Az egészséges munkahely kiindulópontja tehát a munkavédelem, hiszen a balesetek megelőzése alapvető igény, ahogy az is, hogy olyan munkát végezzünk, amely az egészségünket nem veszélyezteti. Az egészség és munkabiztonság kialakításának és fenntartásának elemei pedig a megfelelő műszaki és higiéniai követelmények biztosítása, a megfelelő munkaeszközök és berendezések, önmagában az egészségesen kialakított munkahely, a veszélyes anyagok használatára vonatkozó szabályok betartása, az optimális munkaszervezés és munkaidő, a kiemelt csoportok emelt szintű védelme.

Az egészség gazdasági haszon

Azonban a munkavédelem terén megvalósuló egészséget és testi épséget nem veszélyeztető munkavégzési feltételek kialakítása még nem elegendő. Mivel nem csupán a munkakörülmények oldaláról kell szemlélni, hiszen az már alapvető, hogy meglegyen. Fontos az is, hogy a dolgozó oldaláról a mentális és testi egészség fenntartható legyen. Ugyanakkor számos munkáltató még ma is úgy gondolja, hogy ez a fontossági lista alján szerepelhet csak, hiszen a munkára koncentrálás számára az elsődleges, és sajnos sok esetben nem érdekes a dolgozó hogy-léte. Pedig az egészség gazdasági haszon, amelyet a munkáltatók nagy része (általában nagyobb vállalatok) már felismert és e szerint is cselekszik. Utóbbiak véleménye szerint az egészségtudatos munkahely kialakítása és a dolgozók sportoláshoz, egészséges étkezéshez és minden olyan lehetőséghez való hozzásegítése ami támogatja az „ép testben ép lélek” megvalósulását, az azt is eredményezi, hogy jóval kevesebb betegszabadságot igényelnek (ami magával hozza a kevesebb társadalombiztosítási kiadást is), valamint a munkahelyen eltöltött idő is sokkal eredményesebbé válik.

Munkahelyi stressz kezelése is fontos

Az egészséges munkahelyek kialakításához fontos szempont az is, hogy a munkáltató fordít- e figyelmet a dolgozók stresszkezelésére. A mai felgyorsult világban ez egyre növekvő szerephez jut, hiszen a kezeletlen stressz nem csak a lelket és ezáltal a testet betegítheti meg, hanem fokozhatja a munkahelyi balesetek számát is. Manapság azonban munkáltatói oldalról még nehezebbnek tűnik a stresszel összefüggő kockázatok kezelése, mint a hagyományos munkavédelmi problémák megoldása, holott a munkahelyi stressz kezelése szervezeti feladat, és nem csupán a dolgozók, hanem a munkáltatók számára is fontos. Főként ha arra gondolunk, hogy mindez versenyképességi kérdés is, hiszen aki megfelelő nyugalommal és kiegyensúlyozottsággal tud a munkájára koncentrálni és nincs állandó stressznek kitéve, az sokkal gyorsabban és eredményesebben tud értékteremtő munkát végezni, nem is beszélve arról, hogy jóval csekélyebb kockázatot hordoz a megbetegedésre, azaz a munkából való kiesésre. Ezt alátámasztja egy uniós felmérés is, amely szerint a keresőképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható.

Megéri egészségessé fejleszteni a munkahelyet

Számos pályázat lát napvilágot az egészséges munkahely kialakítására vonatkozóan, ahogy versenybe lehet szállni a legegészségesebb munkahely címért is. Emellett kizárólag a munkahelyi stresszkezelésben induló legjobbak közé is be lehet kerülni, amely pályázaton az elbírálók olyan vállalkozások vagy szervezetek legjobb példáit keresik, amelyek sikeresek a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz értékelése, megszüntetése vagy csökkentése terén.                                      

Forrás: munkajog.hu