A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6%-a rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, a legfrissebb szűrési eredmények szerint a felnőtt lakosságnak mindössze 7%-a mondható teljesen fittnek! – írja az eletforma.hu.

A munkavállalók 18%-a tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan. Az Eurofound korábbi adatai szerint a férfiak 21%-a, a nők 16%-a nehezen tudja elkülöníteni a munkaidőt és a társas kapcsolatokat. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!" kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúlyának felborulása komoly negatív stressz forrást jelent, ami életünk mindkét fő területére hatást gyakorol, és egészségi problémákhoz is vezethet, így a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közös érdeke az egyensúly fenntartása – olvasható a weborvos.hu-n.

A magyar munkavállalók több mint fele tartja úgy, hogy munkahelye gyakran stresszes. Ez az egészségi kockázatokon túl komoly - becslések szerint 440 milliárd forint - veszteséget okoz a vállalkozásoknak is, egy 2014-es uniós felmérés szerint – írja a Femina.

55 év alatti embereket reggel 9 előtt munkába küldeni „emberkínzás”, állítja az egyik vezető brit alvásszakértő, Dr. Paul Kelley, ugyanis túlzott kimerüléshez és stresszhez vezet az emiatt kialakuló alváshiány. 55 év felett azonban megváltozik a test alvásigénye, akkor már nem okoz gondot a 9 órás munkakezdés – írja a hazipatika.hu.

Nem lehet következmények nélkül évtizedeken át stresszes munkát végezni – ezt állítják a szakszervezetek, ezért bizonyos foglalkozási ágakban kedvezményeket követelnek. Annyit mindenképpen szeretnének elérni, hogy biztosítsanak az eredeti szakmájukban egészségügyi okokból alkalmatlanná vált dolgozóknak könnyebb beosztást – írja a Népszabadság.

Több millióan dolgoznak napi nyolc óránál többet, és ők a stroke szempontjából különösen veszélyeztetettek közé tartoznak – derül ki a University College London friss kutatásából, amely a The Lancet című szaklapban jelent meg.

Többek közt asztalos, bútorkészítő műhelyeket, illetve építőipari vállalkozásokat vizsgált a hatóság és a cégek ismét csúnyán megbuktak. Egyértelmű: munkavédelemben még van hova fejlődni – írja a napi.hu.

A munkahelyi balesetek közel háromnegyede a 250 főnél kisebb vállalkozásoknál történik, szektorokra leosztva pedig a gépipar és a feldolgozóipar a legveszélyesebb. Tavaly ugyan megugrott a balesetek száma, de idén – a kevesebb ellenőrzés mellett is – javulni tudott a helyzet. Szakemberek szerint sokat lehetne javítani a számokon például a stressz kezelésével, de ezt csak a cégek töredéke teszi meg – írja a Piac és Profit.

Csökkent a munkabalesetek száma, az első fél évben 8057-en váltak baleset miatt három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, míg tavaly 8264-en szenvedtek munkabalesetet január-júniusban - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának szerdai jelentéséből.

Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás magasvérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek. Kutatások szerint mindemellett a vérrögképződés esélyét is megnöveli az inaktivitás. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, vajon hogy lehetne megakadályozni a tragédiát – írja a webbeteg.hu.