Egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén nem mindig egyértelmű a válasz arra, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a sajnálatos eseményekért. Megeshet, hogy a munkaadó hibája (pl. a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő munkakörülmények biztosítása) miatt történik a baleset, azonban bebizonyosodhat a munkavállaló mulasztása is – írja a webbeteg.hu.

Nem egyedi eset, hogy éppen az ilyen döntő fontosságú kérdések tisztázása miatt szükséges jogi lépéseket tenni. Cikkünkből kiderül, hogy mi sorolható a munkahelyi balesetek közé, mi a teendő a munkahelyen történő baleset esetén, illetve hogyan befolyásolja a beteg ellátását, ha munkavégzés közben sérül meg. Munkahelyi balesetnek számít például annak a pedagógusnak az esete, akit tanítványai közt ért olyan sérülést, amivel kénytelen volt orvoshoz fordulni. A tanár a sérülést egy olyan járművön szenvedte el, amelyik évek óta fuvarozta már az iskola gyermekcsoportjait. A balesetet sofőr figyelmetlensége, valamint a közlekedési szabályok áthágása okozta. A hirtelen fékezés miatt a szerencsétlenül járt tanárnő elvágódott és beszorult az ülések közé. A nőt a kórház ügyeletes traumatológusa azonnali MRI vizsgálatra irányította. Az esés térdszalag szakadást, csontrepedést eredményezett, továbbá gerincsérülésre is fény derült, amely az előbbiek mellett szintén speciális vizsgálatra szorult.

Az oktatási intézményben egy külső, független szakértő vette fel a baleseti jegyzőkönyvet, amit a sérült nevelőnek a háziorvosa, illetve a vizsgálatait végző traumatológus- és sebész szakorvosok felé kellett továbbítania. Végül a szakértői véleményezés során az esetet munkahelyi balesetnek minősítették, mivel a sérülés munkavégzés közben következett be. Támogatás a gyógyuláshoz - utólag A beteg a 100 százalékos táppénz mellett igénybe vehetett bizonyos gyógyulást segítő gyógyászati eszközöket az OEP teljes támogatásával, melyeket a háziorvosa írt fel receptre - azonban ezeket csak utólag finanszírozták számára. A családorvost ugyanis gúzsba köti az a törvényi passzus, miszerint ezek a feltételek csak azt követően biztosíthatók a kezelés alatt álló személynek, miután az OEP is elfogadta a munkahelyi baleset tényét. A páciens így sajnos csak visszamenőleg kaphatta meg a teljes támogatást a patikában-, illetve a gyógyászati segédeszköz boltban – magyarázta érdeklődésünkre dr. Jenei Éva, családorvos. Lábadozó szereplőnk helyzetét tovább bonyolítja, hogy az ilyen esetekben járó, minimum hathetes regenerálódási időt túlóra kifizetése nélkül végzik az oktatási intézményekben azok a pedagógusok, akiket a táppénzen lévő beteg helyére beosztanak. Így a gyógyulást nem csak az elszenvedett sérülés nehezíti, hanem az a stressz is, hogy milyen hangulatban fogadják majd a vezetői és kollégái a tanárnőt, ha visszatérhet a munka világába. A továbbképzésen történt eset nem minősült munkahelyi balesetnek Egy másik tanár sérülése is hasonlatos az előbbi példához, csakhogy ez az oktató nem volt jogosult a száz százalékos táppénzre. A vizsgálat megállapította, hogy nem tekinthető munkahelyi balesetnek, hogy egy másik városban, a munkavégzéséhez kapcsolódó továbbképzésen vett részt. A sérülése meglehetősen komoly, és hosszan gyógyuló volt, azonban ez nem tekinthető önmagában elégséges tényezőnek. Felülírja ugyanis egy másik szempont a sérülés tényét, miszerint az iskola és a munkavállaló közt korábban nem jött létre írásos szerződés arról, hogy a tanárt az iskola saját érdekében küldte a tanfolyamra. Így esetében nem minősíthető munkahelyi balesetnek a sérülés – tudtuk meg dr. Kovács Miklós Péter munkajogásztól.

Sok esetben a munkavállaló eltitkolja a sérülés tényét A munkavállalók többnyire félnek az állásuk elvesztésétől, ezért hallgatnak, ha sérülés éri őket a munkahelyükön. T. Zs. 48 éves húsfeldolgozó szakmunkás férfi például arról számolt be, hogy a a munkavédelmi követelményeknek bizonytalanul megfelelő húsüzemben megcsúszott a vizes kövön gumicsizmájában, a koponyáját beverte a kőbe, aminek következtében nyílt seb keletkezett a fején, s a keresztcsontja is megsérült. Az orvosi vizsgálatok mindezt igazolták. „ A főnök azt mondta, hogy maradjak otthon, ha kell 3 hétig, és fizet a távollétem alatt is. Annyi feltétele volt, hogy az orvosnál azt mondjam, minden otthon történt disznóvágás közben. Nem mertem ellenszegülni, mert állást biztos nem kaptam volna sehol a környéken, ha az igazat mondom. Amikor visszatértem a húsüzembe, még nem voltam teljesen egészséges, de a munkát fel kellett vennem. Egy jogász ismerőstől megtudtam: a cégvezetőmnek a fennálló balesetveszélyes munkabiztonsági hiányosságok miatt, valamint azért, hogy hazugságra kényszerített, súlyos százezreket vagy milliókat kellett volna fizetnie. Nem pereskedtem, a kollégáim úgy sem mertek volna mellettem tanúskodni, családos ember mind, kell a havi fizetés.”

Az eset gyakoriságát erősíti meg Balla Károly, munkavédelmi felügyelő, aki elmondja: - Főként az ötven-hatvan főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató, tőkehiányos cégek hajlamosak a szabályok kikerülésére és a hamis magyarázkodásokra. Őket ugyanis egy-egy súlyosabb bírság alaposan megbillenthet anyagilag, vagyis a csőd szélére juthatnának. A nagyobb vállalatok ritkábban merik eltusolni az üzemi baleseteket, de a kisebb sérülések többnyire itt is látensek maradnak. Ott, ahol maradandó egészségkárosodás ér valakit vagy sajnálatos módon a munkavállaló meghal, ott nehéz elkerülni a nyilvánosságot és a hivatalos vizsgálat lefolytatását. - mondja a szakértő, aki hozzáteszi: - Ha valaki kényszerből a feketemunka világában kénytelen dolgozni, sajnos a maradandó sérülés eltitkolása is megtörténhet. Így a „feketén” bekövetkező balesetekről még becsült adatok sincsenek hazánkban.

A munkahelyi körülmények ellenőrzésének hiányosságai Magyarországon a munkabiztonsági ellenőrzéseket a hentesektől kezdve, a fodrászatokon át, az építkezésekig, illetve a hatalmas gépcsarnokokig az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szakemberei végzik. A munkahelyek egészségügyi biztonságát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felügyeli. Az OMMF egy évben a cégek mindössze 2,5-3 százalékát tudja rajtaütésszerűen vagy előzetes bejelentés alapján átvilágítani. Ez pedig alig egyötöde annak, amire például a németországi munkabiztonsági ellenőrök képesek. Elgondolkodtató és elkeserítő a hazai munkahelyi biztonság ellenőrzésének hiányossága. Budapesten például mindössze huszonöt felügyelő ellenőrzi (rendszerint egyedül) a munkahelyeket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése már évekkel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy országosan legkevesebb kétszáz fővel kellene emelni a hazai, igencsak csekély létszámot. Ez azonban kivitelezhetetlennek tűnik, tudva azt, hogy a létszám-stop folyamatosan növekszik minden területen.

A munkahelyi balesetekről számokban A magyar munkahelyi balesetekről vezetett statisztikák a laikusok számára nem tűnnek rosszabbnak az uniós adatoknál – tudtuk meg dr. Kovács Andor Péter munkajogásztól. Csakhogy az EU-ban közzétett számok magukban foglalják a néhány napos munkaképtelenséget okozó baleseteket, továbbá az oda-vissza utazás közben elszenvedett sérüléseket is. Az elmúlt tíz évben némi javulás mutatkozik a munkaadók szabálykövetését illetően, ami elsősorban az építőiparra és a nehézipari ágazatokra vonatkozik. Ezt a változást a cégekre, cégvezetőkre, munkaadókra kiróható, akár 10 millió forintig terjedő bírság kiszabása is elősegítette. A javulást főként a veszélyes nehézipari cégek csődje, a termelés visszaesése és a munkanélküliség megjelenése okozta. A legtöbb munkahelyi baleset (maradandó rokkantsággal vagy halálesettel végződő tragédia) az építőiparban történik. A cégvezetők egy része egész egyszerűen nem áldoz elegendő pénzt az európai uniós normának megfelelő állványzat felállítására, a biztonsági korlátok megépítésére, a zuhanást megakadályozó, speciális rögzítő kötél és védősapka beszerzésére. Továbbá még ma is előfordul, hogy sötétedés után dolgoztatják a képesítéssel sem mindig rendelkező építőipari munkásokat, amikor a munkálatokat ellenőrző felügyelők megjelenésére már nem számítanak. A munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába menet vagy hazafelé, illetve munkavégzés közben éri a baleset vagy munkája során szenved el valamilyen foglalkozási megbetegedést. Nem jár százszázalékos táppénz és egyéb társadalombiztosítási kedvezmény, ha a munkavállaló alkoholt fogyasztott, amit a baleset idején alkoholmérő szondával ellenőriztek, vagy azt a vizeletből, esetleg vérvizsgálatból kimutatták valamely egészségügyi intézményben. A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma a munkahelyeken, melynek közel 50%-a a stresszes munkalégkör miatt keletkezett. Az is elgondolkodtató, hogy ezzel párhuzamosan több mint 19 ezer, három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatóságokhoz az elmúlt egy-másfél évben.

Jó tudni! Az egészségbiztosítással járó baleseti ellátás üzemi vagy munkahelyi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Ahhoz, hogy ezt érvényesíteni lehessen, a foglalkozási megbetegedést – társadalombiztosítási szempontból – üzemi balesetnek kell minősíteni. Az eljárást során a történtekről külső szakértő veszi fel a jegyzőkönyvet, melyben a sérülést szenvedett dolgozó pontosan elmondja a baleset körülményeit, amit legalább egy szemtanúnak vagy munkatársnak kell megerősíteni. Emellett szükséges még az adott intézmény vezetőjének aláírása is, amellyel hitelesíti a baleset tényét a hallottak vagy látottak alapján. A baleseti jegyzőkönyv a független szakértő aláírásával, bélyegzőjével válik hitelessé. Az egészségbiztosítás szempontjából azt a balesetet vagy foglalkozási megbetegedést lehet munkahelyi balesetnek elismerni, amely a munkavégzéssel összefüggésében következett be. Az eljárás során a munkahelyi baleset tényéről az egészségbiztosító (OEP) határozatot hoz, mert baleseti ellátás, azaz 100%-os táppénz csak a határozat birtokában vehető igénybe. Ahogyan erről a háziorvos értesítést kap, új kóddal látja el a táppénzes papírt, így a baleset miatti munkakiesés idejére visszamenőleg is kompenzálódik a beteg táppénzének kifizetése.

Forrás: webbeteg.hu