Április 28. a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak világnapja. Magyarországon a munkabalesetek száma 7,3 százalékkal nőtt tavaly, és drasztikusan emelkedett a munkahelyi balesetben elhunytak száma is. Az ágazatok közül a gépipar volt a legbalesetveszélyesebb, de más területeken is sokszor életveszélyes körülmények között dolgoznak a munkavállalók. A szakszervezet szerint ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a cégek spórolnak a munkavédelemre szánt pénzen.

Tavaly egy munkás megfulladt, miután ráomlott a kiásott föld egy szennyvízcsatorna-hálózat építése során Bácsalmáson. A vizsgálat megállapította, hogy a munkálatokat irányító és részben személyesen végző cégvezető nem alakította ki a biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért ellene vádat emeltek.

A hirado.hu-n korábban beszámoltunk egy másik, ám nem halálos kimenetelű esetről is, amely során egy munkahelyi balesetben megsérült egy nő térde. Az orvos akkor gumiharisnya viselését javasolta – azóta azonban nem hogy javult, de tovább rosszabbodott az asszony állapota. Rendes állást vállalni nem tud, ahogy perelni sem, a hivatalos orvosi iratoknak ugyanis nyoma veszett.

Két különböző és más kimenetelű történet, mindkettő munkahelyi baleset következménye.

Több mint 21 ezer munkabaleset, 84 haláleset

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának jelentése szerint a 2015-ös évben a munkabalesetek száma 7,3 százalékkal emelkedett.

Az adatok szerint 21088 dolgozó vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné munkabaleset következtében, míg 2014-ben 19661.

Emellett emelkedett a halálos kimenetelű munkabalesetek száma is: 84 történt 2015-ben, vagyis hattal több, mint 2014-ben.

A legtöbb, összesen 3594 baleset Budapesten történt, majd Pest megye következik 2112 balesettel, ezt pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi 1345 balesettel.

A legkevesebb baleset Nógrád és Zala megyében fordult elő, 397, illetve 456 regisztrált eset volt.

A balesetek közül több mint 7000 a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél fordult elő.

A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké: a 21088 munkabaleset negyede ehhez a korosztályhoz köthető.

A jelentés szerint az ágazatok közül a gépipar volt a legbalesetveszélyesebb, ahol 2015-ben összesen 4195 munkabaleset történt.

A feldolgozóiparban 3612, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében pedig 2726 esetet regisztráltak.

Az építőiparban 808 munkabaleset történt a 2015 január-decemberi időszakban, és ezek közül 25 halálos kimenetelű volt.

A felügyeleti szervek tavaly közel 56,4 millió forint munkavédelmi és több mint 2,9 millió forint eljárási bírságot szabtak ki - olvasható a jelentésben.

VDSZ: Az elmúlt 10 év legsötétebb időszaka volt a tavalyi

Székely Tamás, a VDSZ elnöke a 2015-ös évet az elmúlt 10 év „legsötétebb” időszakának nevezte. Hozzátette azt is, hogy amennyiben a munkahelyi ellenőrzések rendszerében nem lesz forradalmi áttörés, akkor a helyzet tovább romlik, és még több ember életébe kerülhet az előírások egyre gyakoribb megsértése, semmibe vétele.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztálya tavaly, a korábbi hatósági ellenőrzéseknél jóval ritkább ellenőrzések során is súlyos gondokat tapasztalt, a vizsgált cégek 81,7 százalékánál találtak hiányosságokat – hívta fel a figyelmet Székely Tamás.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint hiba volt megszüntetni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, és az általa végzett ellenőrzéseket egy minisztériumi főosztály hatáskörébe adni.

A VDSZ ezért azt szeretné, hogy munkavédelmi ellenőrzési jogot kapjanak a szakszervezetek, ezen kívül pedig a munkavédelmi szabálysértések súlyosabb büntetését, az ellenőrzések, valamint az ellenőrök számának növelését is szorgalmazzák,  és gyakoribb rajtaütésekkel kényszerítenék a munkáltatókat az előírások betartására és betartatására – mondta Székely Tamás a hirado.hu-nak.

Hozzátette azt is, hogy az ellenőrök száma messze elmarad az uniós előírástól: az elvárható 400 helyett csupán 142-en keresik fel a munkahelyeket. Van olyan cég, ahová annak működése idején egyszer sem jutnak el, amit a szakszervezet döbbenetes hiányosságnak tart.

Székely Tamás a hirado.hu-nak úgy fogalmazott: míg korábban 26 ezernél több munkavédelmi ellenőrzés tartottak éves szinten, ma ez a szám 13 ezer. „Megszűnt a főfelügyelet önállósága és komoly létszámleépítés történt. Van olyan régió, ahol szinte csak egy vagy két munkaügyi főfelügyelet található” – fogalmazott.

Székely Tamás szerint ráadásul egyáltalán nincsen visszatartó hatása az ellenőrzéseknek.

„Ez azért szomorú, mert a kis- és középvállalkozások terén komoly problémák vannak, hiszen ők jóval kevesebbet fordítanak munkavédelemre, miközben a nagy, multinacionális vállalatok jelentős összeget fordítanak erre a területre” – mondta.

Megoldják „okosba”

A VDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy azt tapasztalják: a statisztikai adatok nem feltétlenül pontos számokat tartalmaznak, mivel sok munkahelyi balesetet nem is regisztrálnak, hanem „okosba megoldják”.

A munkáltatók például elküldik szabadságra a balesetet szenvedett munkavállalót, holott egy ilyen balesetnek komoly munkáltatói következményei lennének: például abban az esetben, ha a munkavállaló kiesik a munkából, 100 százalékos táppénzt kellene számára fizetni. „Ha olyan balesetet szenved a munkavállaló, ami visszavezethető a rossz munkavédelmi körülményekre, akkor a rokkant munkavállaló számára élete végéig járulékkiegészítést kellene fizetni. Ám sok esetben kibújik a felelősség alól a munkáltató” – fejtette ki.

A szakszervezet szerint a munka-egészségügyi rendszerrel is komoly problémák merülnek fel. Magyarországon ugyanis a munkáltató által fizetett orvos vizsgálja a dolgozók alkalmasságát, ám Székely Tamás szerint a jó megoldás az lenne, ha a munkáltató egy alapba fizetné azt a pénzt, amit jelenleg az orvosnak ad, így központilag kerülne kijelölésre az orvos egy szakszolgálaton keresztül.

Életveszélyes körülmények

Székely Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy 100-ból 82 munkahelyen dolgoznak baleset-, vagy akár életveszélyes körülmények között az emberek.

„Sok helyen nincs meg a megfelelő munkavédelmi felszerelés, rengeteg munkavállaló dolgozik például vegyszerrel, de van olyan cég is, ahol meleg anyaggal, forró gumival dolgoznak és nem a megfelelő kesztyűt, hanem csupán cérnakesztyűt használnak, mert a munkáltató ezt rendelte meg. De sokszor súlyosan veszélyes körülmények között dolgoznak az építőiparban is” – mondta Székely Tamás.

A megelőzésre fektetné a hangsúlyt a kormány

A Csongrád megyei hivatal pont egy évvel ezelőtt jelentette be munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató tevékenységét, miután kiderült, hogy a megyében emelkedett a halálos munkahelyi balesetek száma. Juhász Tünde kormánymegbízott akkor szintén azt mondta: a becslések szerint a munkabalesetek 25 százalékát - részben az illegális foglalkoztatás miatt - nem jelentik be.

Juhász Tünde akkor hangsúlyozta azt is, hogy szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is belássák a munkavédelmi követelmények betartása közös érdekük.

A kormánymegbízott kijelentette: a hatóságnak az ellenőrzések során nem célja a bírságolás, hanem tájékoztató, megelőző szerepet kívánnak betölteni.

Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti főosztályának vezetője tavaly év végén pedig azt hangsúlyozta, hogy a munkáltatók és munkavállalók közös érdeke a munkakörülmények javítása, a munkavédelembe fektetett költségek fontos szerepet játszanak Magyarország versenyképességének alakulásában is.

Vége a „csendőrös, poroszos habitusnak”?

Simon Attila István, Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára szerint nagyon jól szervezett a hatósági háttér Magyarországon a munkavédelem területén.

Az államtitkár úgy nyilatkozott: a NGM munkafelügyeleti főosztályán és a kormányhivatalokban dolgozó munkavédelmi szakemberek elsősorban a prevencióra, a figyelemfelhívásra fókuszálnak.

„A munkavédelem tipikusan az a terület, ahol a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, hogy munkáltatók és a munkavállalók egyaránt tisztában legyenek az elvárt körülményekkel” - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Simon Attila István a munkavédelmi ellenőrzések és bírságok jelenlegi rendszeréről úgy fogalmazott: szeretnék ezt a „csendőrös, poroszos habitust” preventív szemléletre átalakítani.

Idén a fémfeldolgozókat ellenőrzik

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016-os ellenőrzési tervéből az derül ki, hogy a munkavédelmi ellenőrzések 2016 második negyedévében a fémfeldolgozási tevékenységeket érintik.

Ezt az indokolja - magyarázták - , hogy a fémipari technológiák, munkaeszközök munkavédelmi hiányosságai miatt a munkabalesetek közel 10 százaléka ebben az iparágban következik be és előfordulnak halálos, valamint csonkolásos munkabalesetek is.

Az ellenőrzések főként a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki - tették hozzá.

A munkavédelmi hatóság a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben munkavédelmi bírságot szabhat ki, amely 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet.

Április 28-án, a a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak világnapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egész napos konferenciát rendeznek, és gyertyagyújtással emlékeznek a munkabalesetben elhunyt, megrokkant munkavállalókra.