Bár a stressz jó motiváló is lehet, az állandó nyomás lelkileg nagyon megterhelő, ami komoly pszichés és testi tüneteket, egészségkárosodást okozhat. Ez pedig előbb-utóbb biztosan a profitra is rányomja a bélyegét: meghökkentő, de minden második táppénzes napért a munkahelyi stressz okolható – írja a Privátbankár.
Szereted az állandó pörgést? Az a baj, hogy tönkretesz
A stressz az emberi test válaszreakciója, egyfajta védekezés a szervezetet érő negatív hatásokra. Rossz dolgok az élet minden területén felmerülhetnek, de a tartós, folyamatos feszültség forrása mögött a legtöbb esetben a munkahelyünk áll. Sokszor érezzük úgy, hogy épp a stresszhelyzet hozza ki belőlünk a szükséges pluszteljesítményt egy nehezebb feladat megoldásához, egy húzósabb időszak átvészeléséhez: jobban pörög az agyunk, jobban teljesítünk egy váratlanul felmerülő probléma megoldásakor, mint egy unalmas, rutinszerű munkanapon.
Ha azonban a stressz tartósan fennáll, az komolyan megterheli szervezetünket és egészségkárosodáshoz vezethet. Ráadásul mindezt elég alattomosan teszi: a legtöbbször nem is tudjuk, hogy testi bajaink mögött leginkább a stressz által okozott lelki problémák húzódnak meg. A depresszió, a szorongás, az alvászavar rendszerint az első pszichés tünetek, amelyek aztán könnyen átcsaphatnak szív- és érrendszeri megbetegedésbe, emésztési problémákba, allergiás vagy akár asztmás tünetekbe is. A tartós stressz szinte minden esetben szexuális problémákat is okoz.
Jó nagyot lehet bukni a végén
A munkáltatóknak elsőre jó ötletnek tűnhet a folyamatos versenyhelyzet fenntartása a munkahelyen, annak biztosítása, hogy az alkalmazottak állandóan „ugrásra készen" várják a kihívásokat. Ez azonban komoly lelki és testi megpróbáltatásokkal jár, ami nem csak a hibalehetőségek számát növeli jelentősen, hanem végső soron az eredményességet is rontja.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon mintegy 440 milliárd forint vész el köszönhetően a nem megfelelően, illetve egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz okozta termelékenységi kiesésnek.
Minden második táppénzes nap a stressz miatt van
Meghökkentő adat, de egy uniós felmérés szerint a keresőképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható. Amellett, hogy az embertelen körülmények miatt sokan hiányoznak majd a munkából, azt sem árt figyelmen kívül hagyni: vállalatunk biztosan nem lesz vonzó munkahely, ha híre megy, hogy sorra dőlnek ki tőlünk komolyabb egészségi problémákkal a szakemberek...
Ne stresszeljük az embereket!
A munkáltató sokat tehet azért, hogy „kíméletesebbé" tegye a munkahelyet, és ezzel végső soron a javuló termelékenységen keresztül még plusz profithoz is juthat. Tisztázni kell az elvárásokat, a feladatokat, minimálisra kell csökkenteni a bizonytalanságot. Visszajelzéseket kell adni az elvégzett munkáról, oda kell figyelni az ötletekre, javaslatokra, észrevételekre, és reagálni is kell rájuk. Nem csak akkor kell elővenni az embereket, ha probléma van: a pozitív visszajelzések szerepét nem lehet túlbecsülni.
Ami talán a legfontosabb: a feladatokat jól kell elosztani, és általában véve sem szabad túlvállalni magunkat. Hiába kecsegtet némi plusz profittal egy újabb projekt, ha közben felőröljük minden energiánkat és megbetegítjük a fél csapatunkat.
Az egészség és a mozgás a legfontosabb
Támogassuk az egészséges életmódot: a testmozgás minden esetben segít oldani a stresszt, lehetőségeinktől függően akár egy konditeremmel, squash-pályával is bővíthetjük a létesítményünket, de akár csak egy kondibérlet vagy a kerékpárral történő munkába járás támogatása is sokat segíthet. A kulcspozícióban lévő munkatársaknak érdemes rendszeres időközönként orvosi szűrést is biztosítani.
Forrás: Privátbankár
