A munkahelyeken kevés a hatósági munkavédelmi ellenőrzés, sok a szabálysértés – derül ki az adozona.hu szerzőjének munkavédelmi jogi változásokról és gyakorlatról írott cikkéből.

A jelenlegi állomány mellett 38 évig tartana, míg a munkavédelmi hatóság az összes céget legalább egyszer felkeresi – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.

Kevesen tudják, hogy a munkaidő-nyilvántartás olyan „banánhéj”, amelyen a legtöbb munkáltató könnyen „megcsúszik”. Más szavakkal: a munkaügyi ellenőrzés könnyen találhat hibát a munkaidő-nyilvántartásban néha akkor is, ha azt gondoljuk, hogy minden rendben van – figyelmeztet a jogi szakértő a Piac és Profit weboldalán.

A munkaviszony fennállásakor sok helyzetben előírja a jogszabály a felek részére a tájékoztatási kötelezettséget. A tájékoztatást úgy kell megtenni, olyan időben és módon, hogy lehetővé váljon az érintettek részére a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése. Írásunkban a munkáltatói oldalról felmerülő tájékoztatási kötelezettségek köréből adunk áttekintést – írja a munkajog.hu.

A munkában töltött idő alapján, azzal arányosan járnak

A munkavállaló szabadsága alap-és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadságok száma pedig attól függ, hogy a pótszabadság törvényben felsorolt jogcímei közül melyek irányadóak a munkavállalóra. Ahogy az alapszabadság, a pótszabadság is a munkában töltött idő alapján, azzal arányosan jár – írja a munkajog.hu.

Magyar Közlöny

Biztosítottak bejelentésével kapcsolatos változást tartalmaz a 2015. június 4-én megjelent Magyar Közlöny.

Hatékony társadalmi párbeszéd kell

A munkavállalók jogi védelmének csökkentése nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, a szabályozás rosszul megtervezett változtatása már rövidtávon is kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatásra - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss tanulmányából, amelynek elkészítéséhez 63 ország foglalkoztatási és gazdasági adatait használták fel 20 évre visszamenőleg.

A munkáltató – bizonyos korlátok között – akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében. A verdikt egyben azt is jelenthet, hogy a bíróságok egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre, magyarázza a KCG Partners Ügyvédi Társulás.

{subtitle}Indoklás, védelem{/subtitle}

Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató? A Piac&Profit cikke válaszokat keres a kérdésekre.

{subtitle}Fel kell rá készülni{/subtitle}
Mivel a nyugdíjba vonulás egyik kötelező előfeltétele a biztosítási jogviszony hiánya, azaz a keresőtevékenység befejezése a nyugdíj megállapítás időpontjára nem meglepő az az olvasói igény, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit bővebben foglalkozzunk a lehető legjobb felkészülés, előkészület érdekében. Ez az írás a kapcsolódó általános információk mellett mintegy olvasói közkívánatra részletesen bemutatja a közalkalmazotti jogviszonyból öregségi nyugdíjba vonulókra vonatkozó rendelkezéseket – írja a munkajog.hu.