A végkielégítés jogintézményének célja kettős: egyrészt a hosszabb tartamú munkaviszonyok megszüntetése esetén a munkavállaló anyagi elismerése, másrészt az anyagi biztonság elősegítése arra az időre, amíg a volt munkavállaló új munkaviszonyt létesít – olvasható a munkajog.hu oldalán.
A Munka díjazása című könyv második, bővített kiadásában dr. Kártyás Gábor még több gyakorlati kérdést tárgyal és bemutatja a munka díjazásával kapcsolatos legfontosabb bírói döntéseket is – olvasható a munajog.hu oldalán.
A munkahelyeken kevés a hatósági munkavédelmi ellenőrzés, sok a szabálysértés – derül ki az adozona.hu szerzőjének munkavédelmi jogi változásokról és gyakorlatról írott cikkéből.
A jelenlegi állomány mellett 38 évig tartana, míg a munkavédelmi hatóság az összes céget legalább egyszer felkeresi – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.
Kevesen tudják, hogy a munkaidő-nyilvántartás olyan „banánhéj”, amelyen a legtöbb munkáltató könnyen „megcsúszik”. Más szavakkal: a munkaügyi ellenőrzés könnyen találhat hibát a munkaidő-nyilvántartásban néha akkor is, ha azt gondoljuk, hogy minden rendben van – figyelmeztet a jogi szakértő a Piac és Profit weboldalán.
A munkaviszony fennállásakor sok helyzetben előírja a jogszabály a felek részére a tájékoztatási kötelezettséget. A tájékoztatást úgy kell megtenni, olyan időben és módon, hogy lehetővé váljon az érintettek részére a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése. Írásunkban a munkáltatói oldalról felmerülő tájékoztatási kötelezettségek köréből adunk áttekintést – írja a munkajog.hu.
A munkavállaló szabadsága alap-és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadságok száma pedig attól függ, hogy a pótszabadság törvényben felsorolt jogcímei közül melyek irányadóak a munkavállalóra. Ahogy az alapszabadság, a pótszabadság is a munkában töltött idő alapján, azzal arányosan jár – írja a munkajog.hu.
Biztosítottak bejelentésével kapcsolatos változást tartalmaz a 2015. június 4-én megjelent Magyar Közlöny.
A munkavállalók jogi védelmének csökkentése nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, a szabályozás rosszul megtervezett változtatása már rövidtávon is kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatásra - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss tanulmányából, amelynek elkészítéséhez 63 ország foglalkoztatási és gazdasági adatait használták fel 20 évre visszamenőleg.
A munkáltató – bizonyos korlátok között – akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében. A verdikt egyben azt is jelenthet, hogy a bíróságok egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre, magyarázza a KCG Partners Ügyvédi Társulás.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu