Nincs ingyen próba- vagy más munka, az első naptól kell a bejelentés és figyelni kell a pihenőidőre is. Tanácsokat szedett össze a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ahhoz, hogy megfogalmazásuk szerint tartós alapokat lehessen teremteni a vállalkozásnak. Az NGM a TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosítószámú „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című kiemelt projektje keretében adta közre, hogy mit és miért kell betartani – írja a Piac és Profit.

„Egy vállalkozás elindítása rendkívül izgalmas, de egyben bonyolult és felelősségteljes munka. Érdemes már a tevékenység megkezdése előtt végiggondolni, hogy mit kell ahhoz cégvezetőként tenni, hogy a munkavállalók foglalkoztatása és a munkavégzés a szabályoknak megfelelő, biztonságos legyen. A keretfeltételek megteremtésével a munkavállalók motiváltabbak és produktívabbak lesznek, amely elengedhetetlen a vállalkozás kiegyensúlyozott működéséhez" – fogalmaz az NGM közleménye, melynek tanácsait alább olvashatják.
 
1. Jelentse be munkavállalóit!
 
  A munkáltató alkalmazottait a foglalkoztatás megkezdése előtt köteles bejelenteni a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára. Ez nem csak a munkavállaló és az állam, de a munkáltató érdeke is: bejelentett foglalkoztatás esetén az állam nagyrészt leveszi a terhet a munkáltatóról, ha az alkalmazottat baleset éri, illetve ha megbetegszik. A bejelentés az új alkalmazott munkába állása előtt, de legkésőbb a munkába állás első napján, a tényleges munkakezdés előtt meg kell hogy történjen az adóhatóság irányába, így a munkavállaló a munkába állás első percétől biztosítva van. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a foglalkoztatás úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretében történik.
 
2. Ne dolgoztassa az alkalmazottait „ingyen"!
 
  A munkavállaló részére a munkavégzés ellenértékeként mindenképpen jár valamilyen díjazás, munkabér. A jelenleg hatályos munkaügyi szabályok nem ismerik az ingyenes „próbamunka" vagy ellenérték nélküli „betanítás" fogalmait! Az a munkáltató, aki ilyen módon foglalkoztatja munkavállalóit, törvényt szeg. Ide tartozik, hogy a munkáltató a túlórákat is köteles megfizetni, rendkívüli munkavégzés okán bérpótlék jár a munkavállalóknak. A munkaszerződésben a feleknek mindenképpen meg kell állapodniuk írásban a munkavállaló alapbérében, ami legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimumösszegének kell hogy megfeleljen.
 
3. Tartsa/tartassa be a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó előírásokat!
 
  Ne dolgoztassa a munkavállalókat munkaidőn túl, mindenképpen tartsák be a munkaidőre, rendkivüli munkavégzésre, készenlétre, ügyeletre, éjszaka vagy pihenőnapon történő munkavégzésre, valamint a pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A munkaidőre, munkarendre vonatkozó törvényi előírások nem véletlenül jöttek létre, ezeknek a be nem tartása veszélyeztetheti a munkavállaló egészségét, szélsőséges esetben pedig munkahelyi balesethez vezethet.
 
4. Gondoskodjon arról, hogy a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos legyen!
 
 A munkavédelmi előírások nem csupán a gyárakra és üzemekre vonatkoznak, hanem minden olyan vállalkozásra, ahol legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak! Egy hibásan működő eszköz, egy nem karbantartott gép, a rendetlen és kivilágítatlan munkahely, vagy egy kényelmetlen irodai szék is tetemes károkat tud okozni. A munkáltatóknak ügyelniük kell az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető munkakörnyezet és munkahely kialakítására, a biztonságos munkaeszközök, szükség esetén egyéni védőeszközök biztosítására, a munkavállalók orvosi vizsgálataira, munkavédelmi oktatásukra, képzésükre is. Ezek megvalósításához számos esetben munkavédelmi szakembert, illetve foglalkozás-egészségügyi orvost is igénybe kell venni. A munkavédelmi előírásokat azonban nem csak a hatósági ellenőrzésektől való félelem miatt, vagy humánus okokból, hanem anyagi megfontolások alapján is érdemes átgondolni, tanulmányok szerint ugyanis a munkahelyi kockázatok megelőzésére fordított befektetések átlagosan kétszeresen térülnek meg!

5. Végeztessen kockázatértékelést és tartson rendszeres felülvizsgálatot!
 
 A tevékenység megkezdése előtt fontos felmérni, hogy milyen veszélyek merülhetnek fel a munkavégzés során. A munkahelyi kockázatértékelés elvégzésekor a munkáltató és a munkabiztonsági, munkaegészségügyi szakemberek a létesítmények, a munkaeszközök, az alkalmazott technológiák és anyagok biztonságosságát, valamint a munkavégzés során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai tényezőket (például a dolgozók fizikai igénybevételét, a zajt és megvilágítást, a veszélyes anyagok munkahelyi légtérbe jutását, a munka monotonitását) vizsgálják, és szükség esetén megelőző intézkedéseket hoznak a munkavállalók megóvása érdekében. A dolgozókat tájékoztatni kell a kockázatértékelés eredményéről, emellett azonban érdemes bevonni őket a megelőző intézkedések kialakításába is, hiszen nekik kell majd betartaniuk a munkáltató utasításait.
 
  A fentiek csupán a legalapvetőbb tudnivalókat tartalmazzák, ezért vállalkozás alapítása előtt érdemes alaposan, többször is áttanulmányozni a Munka Törvénykönyvét, az egyszerűsített foglalkozásról szóló törvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, valamint a munkavédelmi törvényt és az egyéb munkavédelmi tárgyú jogszabályokat. Ha a munkáltató betartja a munkaügyi és munkavédelmi szabályokat, cserébe kiegyensúlyozott munkára, motivált munkatársakra számíthat, akik megbecsülik a jó munkahelyüket, és boldogan működnek közre a vállalkozás sikerre vitelében.

Forrás: Piac és Profit