Nemcsak a munkaadó szüntetheti meg azonnali hatállyal dolgozója munkaviszonyát, a munkavállaló is távozhat így a cégtől. Ausztriában ezt nevezik idő előtti kilépésnek. Nyomós ok kell hozzá – írja a kisalfold.hu.

Kilépés csak akkor lehetséges, ha a munkáltató súlyosan megszegte szerződéses kötelezettségét. Ilyenkor a munkaviszony további fenntartása a munkavállalótól nem elvárható.

 Jelentős szerződésszegésnek minősül a bérfizetés megtagadása.

De például az is, ha a munkavállaló az egészségének bizonyítható károsodása nélkül nem tudja folytatni a munkáját. S a munkavállalóval vagy hozzátartozóival szembeni tettlegesség, durva becsületsértés és jó erkölcsbe ütköző magatartás is okot adhat a kilépésre.

  A kilépést is haladéktalanul, az arra okot adó körülményről való tudomásszerzést követően nyomban közölni kell. A kilépés gyakori oka a kereset kifizetésének késedelme, mégpedig akkor, ha a munkáltató a munkavállalónak járó fizetést jogtalanul visszatartja vagy jelentősen csökkenti. A kifizetésnek ugyanis az esedékesség napján a munkavállaló folyószámláján rendelkezésre kellene állnia.

  A kereset kifizetésének egyszeri rövid idejű késedelme persze nem minősül a fizetés jogtalan visszatartásának. Ha viszont a munkáltató a kereset kifizetésével ismételten késedelembe esik és a munkavállaló ezt huzamosabb időn át eltűri, akkor a bér kifizetésének késedelme már nem alapozza meg az idő előtti kilépést.

  A munkavállaló köteles a munkáltatónak póthatáridőt kitűzve írásos felszólítást küldeni, hogy fizetési hátralékát teljesítse. A póthatáridő letelte esetén, ha még mindig nem kapta meg a pénzét a dolgozó, haladéktalanul közölnie kell a kilépést a munkáltatóval.

  Az idő előtti kilépés meggondolatlan közlése előtt érdemes az illetékes osztrák ágazati szakszervezetnél vagy a Munkáskamaránál jogi tanácsot kérni. Ugyanis a jogosulatlan idő előtti kilépésnek anyagi következményei vannak.
 
Forrás: kisalfold.hu