A nyári szünet közepén tartunk, amikor is sok diák legalább egy nyaralás, vagy fesztivál költségeit megpróbálja kétkezi munkájával megteremteni. Természetesen nem kizárt a hagyományos munkaviszony létesítése sem, de a diákok fő kötelezettségét jelentő tanulmányok iskolarendszerű folytatásához sokkal inkább illeszkedik az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyban, mint atipikus munkaviszonyban történő munkavégzés – írja a munkajog.hu.
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony több szempontból is különleges. Egyrészt speciálisak a jogviszony alanyai, mivel munkáltató csak iskolaszövetkezet, munkavállaló pedig csak nappali tagozatos tanuló vagy hallgató lehet, aki tagja az iskolaszövetkezetnek. Ha a hallgató levelező tagozaton végzi egyetemi tanulmányait, iskolaszövetkezeti munkaviszonyt nem létesíthet, hiszen tanulmányainak jellege nem teszi indokolttá ezen atipikus munkaviszony szabályainak alkalmazását, mivel tanulmányai mellett – az oktatás jellegére figyelemmel - a hagyományos munkaviszonyt is különösebb gond nélkül teljesítheti. A munkaügyi hatóság a munkáltató iskolaszövetkezeti jogállásának, valamint a foglalkoztatottak tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennállásának ellenőrzésére is jogosult.
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony továbbá minden esetben határozott időre létesül, amely akár 5 évnél hosszabb is lehet, és nem korlátozott a határozott idejű jogviszony azonos felek közötti meghosszabbítása, vagy újbóli kikötése. Az iskolaszövetkezet a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának foglalkoztatása után nem köteles társadalombiztosítási járulékot, illetőleg szociális hozzájárulási adót fizetni.
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony annyiban hasonlít a munkaerő-kölcsönzéshez, hogy a munkavállaló mindig egy harmadik fél, a szolgáltatás fogadója javára, és nem az iskolaszövetkezet részére végez munkát. Arra is lehetőség van természetesen, hogy az iskolaszövetkezet hagyományos munkaviszonyban, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. megbízás) foglalkoztassa tagját.
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony létesítésekor gyakorlatilag két munkaszerződés megkötésére kerül sor. Az iskolaszövetkezet és a tanuló, hallgató egymással először egy keret-munkaszerződést köt, amely csak azt rögzíti, hogy a munkavállaló milyen jellegű feladatokat vállal majd, mekkora az alapbére legkisebb összege, és hogyan tartják a felek egymással a kapcsolatot a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartam alatt. Amennyiben az iskolaszövetkezet megtalálta azt a megrendelőt, a szolgáltatás fogadóját, akinél a munkavállalót foglalkoztatni tudja, a munkavégzés megkezdése előtt a felek megkötik a hagyományos munkaszerződésnek megfelelő megállapodást.
Ebben a felek pontosan rögzítik az ellátandó munkakört, az alapbért, a munkavégzés helyét, a munkába lépés napját és a munkavégzés tartamát. A munkaviszony létesítésekor fennálló általános tájékoztatást a keret-munkaszerződés megkötésekor kell teljesíteni. Azonban amint a konkrét munkavégzésre kerül sor, az iskolaszövetkezet legkésőbb a munkavégzési kötelezettség megkezdésével egyidejűleg írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a legfontosabb munkakörülményekről (az irányadó munkarend, a bérfizetés napja, a munkakörbe tartozó feladatok, az utasítást adó személy).
A szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzés tartama alatt az iskolaszövetkezet munkavállalója számára biztosítani kell a szolgáltatás fogadójával munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ide tartoznak a várandós és szoptató nők, a fiatal munkavállalók védelmére, a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. Ezek biztosítása alól – a munkaerő-kölcsönzéssel ellentétben – nincsenek kivételek, ezért a diákmunkás a foglalkoztatás első pillanatától kezdődően például ugyanarra a díjazásra jogosult, mint a szolgáltatás fogadójának vele egyenlő értékű munkát végző, közvetlenül alkalmazott saját munkavállalója.
Figyelemmel arra, hogy a diák a tanulmányok mellett rendszeres munkavégzést kevésbé tud vállalni, az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nem jár szabadság, betegszabadság, szülési-és fizetés nélküli szabadság. Viszont a munkavégzési kötelezettséggel nem járó idő tartama nem lehet kevesebb, mint amennyi szabadság a munkavállalót életkora alapján megilletné. Ugyanakkor erre az időre díjazás nem jár. A törvény tehát a diákmunkásra hárítja a felelősséget, hogy az iskolaszövetkezettel a konkrét munkavégzésre irányuló megállapodásait úgy alakítsa, hogy legyen ideje kipihenni magát, illetve tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni.
Forrás: munkajog.hu
