A rendezett munkaügyi kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírnak, így szükséges annak ismerete, hogy a foglalkoztatott bejelentésének késedelmes teljesítése, illetve tényleges elmaradása esetén milyen hátrány érheti a foglalkoztatási jogviszonyban álló feleket. A legsúlyosabb adózással kapcsolatos kötelezettségszegés a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, hiszen az adózó nem kizárólag az állami költségvetést károsítja meg ezen mulasztásával, hanem az általa foglalkoztatott személyt megfosztja a munkajog által biztosított jogoktól, jogorvoslati lehetőségektől, valamint a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nem teljesítésével az alapvető társadalombiztosítási ellátásoktól. Cikkünkben a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén felmerülő jogkövetkezményeket vesszük sorra, amelyek mellett kitérünk a leggyakrabban előforduló foglalkoztatási módok és az azokhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos alapvető ismeretek bemutatására. Az ado.hu szakmai írása.

1. A munkavállaló bejelentése

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) az adózó alapvető kötelezettségeként határozza meg az adó és költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése, kiutalása érdekében a biztosítási jogviszony létrejöttére vonatkozó bejelentést. A társadalombiztosítás alapelve, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Vannak olyan foglalkoztatási formák, amelyeknél a bejelentési kötelezettség automatikusan keletkezik, attól függetlenül, hogy a jogviszony létrejöttével egyidejűleg biztosítási jogviszony keletkezik vagy sem. Előfordulhatnak azonban olyan jogviszonyok is, amikor az adózót bejelentési kötelezettség csak akkor terheli, amikor biztosítási jogviszony jön létre. Ezen utóbbi esetre példaként említhető foglalkoztatási forma a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynél a biztosítási jogviszony létrejötte és ezzel az adózó bejelentési kötelezettsége a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) foglalt összeghatárhoz kötött.

Az alkalmazottak bejelentésének elmulasztása, esetleges késedelme a legsúlyosabb adózással kapcsolatos kötelezettségszegésnek minősül, annak negatív következményei számos szereplőnél érezhetők. Az adózó ezen jogszabályi kötelezettségének nem teljesítésével az államháztartást is károsítja. Mindemellett az elmulasztóval szemben is jelentős szankciós lehetőség áll rendelkezésére az állami adóhatóságnak, ezzel is ösztönözve az adózókat a jogkövető magatartásra. A fekete foglalkoztatás a társadalombiztosítási ellátásoktól fosztja meg az alkalmazottat. Ennek következtében a be nem jelentett foglalkoztatott az egészségügyi ellátásokat nem veheti teljeskörűen igénybe, valamint szociális és nyugdíjas ellátásoktól akár egészben is eleshet. Mivel a nyugdíj összegét, valamint a nyugdíjba menetelhez szükséges éveket a hatósági nyilvántartások alapján állapítják meg, így a bejelentés hiánya a foglalkoztatott nyugdíjba vonulását, valamint nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát veszélyeztetheti.

A foglalkoztatottnak lehetősége van, hogy leellenőrizze a jelenlegi vagy korábbi munkáltatója bejelentési kötelezettségének teljesítését. Ennek megtekintéséhez a magánszemélynek ügyfélkapuval kell rendelkeznie. Amennyiben a magánszemély rendelkezik ügyfélkapuval, akkor a www.mo.hu oldalon az Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai menüpontban a TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatásoknál megtekintheti, hogy ki és milyen időszakra jelentette be biztosítottként. A jogsértést észlelő munkavállalónak lehetősége van bejelenteni ezen körülményt akár személyesen, akár az állami adóhatóság honlapján, a Közérdekű bejelentés, panasz menüpont alatt, amely bejelentés nem jut a munkáltató tudomására.

1.1. Munkaviszony

A legelterjedtebb foglalkoztatási forma a munkaviszony, amely a felek írásba foglalt munkaszerződésével jön létre. A munkaviszony létrejöttével, függetlenül a munkavégzés időtartamától, illetve a bér összegétől, a munkavállaló biztosított lesz. Az előbbi szabály alól kivételt képez a saját jogú nyugdíjas bármely foglalkoztatási formában történő munkavégzése, mivel 2020. július 1-jétől mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát a saját jogú nyugdíjas megbízási és munkaviszonya, valamint választott tisztségviselői jogviszonya stb. nem eredményez biztosítási jogviszonyt, így baleseti ellátásokra és nyugdíjnövelésre nem válnak jogosulttá.

Munkaviszony esetén a munkáltatónak, illetve kifizetőnek minden esetben bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal. A bejelentést a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, valamint a TAJ-számát. A munkáltatónak a jogviszony létrejöttének bejelentésén túl a biztosítás szünetelését, valamint a jogviszony megszűnése esetén annak lezárását is be kell jelentenie.

A belföldi foglalkoztató bejelentési kötelezettségére az állami adóhatóság által rendszeresített ’T1041 jelű „A munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló bejelentő és változásbejelentő adatlap” elnevezésű nyomtatvány szolgál. Az előbbiekben felsorolt foglalkoztatással kapcsolatos adatok ezen bejelentő és változásbejelentő lapról kerülnek az állami adóhatóság, az egészségbiztosítási szerv, valamint a munkaügyi szerv nyilvántartásaiba. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás, amennyiben rendelkezik pénzügyi képviselővel, valamint adózási ügyvivővel, akkor a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatok bejelentését az előbbiekben részletezett ’T1041 jelű adatlapon tudja teljesíteni. Pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő hiányában azonban a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató vagy helyette a biztosítási jogviszonnyal érintett magánszemély a ’T1041INT jelű „Bejelentő és változásbejelentő lap a Magyarországon fiókteleppel, pénzügyi képviselővel nem rendelkező külföldi vállalkozás vagy – ha a bejelentést nem a munkáltató teljesíti – a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott biztosított részére, a biztosítottra és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokról” elnevezésű nyomtatványon jelentheti be a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony kezdetét, végét vagy esetleges szüneteltetését.

1.2. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a megbízási jogviszony

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok körében a leggyakrabban előforduló foglalkoztatási forma a megbízási szerződéssel létrejött jogviszony. A fentiekben ismertetett munkaviszonnyal szemben a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál nem automatikusan és nem is feltétlenül keletkezik biztosítási jogviszony, valamint bejelentési kötelezettség.

A megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló nem a jogviszony létrejöttével, hanem a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti összeghatár elérésével válik biztosítottá, és ezen értékhatárhoz kötött a munkáltató bejelentési kötelezettsége is. Tehát a megbízási jogviszonyban álló alkalmazott akkor válik biztosítottá, valamint a foglalkoztató bejelentési kötelezettsége akkor nyílik meg, amikor a munkavállaló adott havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, valamint naptári napokra számítva annak harmincad részét. A 2021. évben a minimálbér összege 167 400 forint, amelynek 30 százaléka 50 220 forint, míg harmincad része 1674 forint.

A megbízási jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni. Megbízási jogviszony esetén előfordulhat olyan eset, amikor a biztosítás elbírálására utólag kerül sor. A munkáltató a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott vonatkozásában a bejelentési kötelezettségének a munkaviszonyban foglalkoztatotthoz hasonlóan a ’T1041 vagy a ’T1041INT jelű bejelentő vagy változásbejelentő lapon tehet eleget. A munkáltatót nem terheli bejelentési kötelezettség a fentiekben meghatározott összeghatárt el nem érő juttatás esetén. Nem terheli továbbá azt a kifizetőt sem bejelentési kötelezettség, aki természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

1.3. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony az előbbi foglalkoztatási formáktól eltérően a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentésével jön létre. Az egyszerűsített foglalkoztatásról az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) rendelkezik. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban végezhető a mezőgazdasági, továbbá a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy nem válik biztosítottá, így a foglalkoztatónak a ’T1041 jelű bejelentő és változásbejelentő lapon nem keletkezik bejelentési kötelezettsége. Azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével jön létre, amely kötelezettségnek a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt a jogszabályban meghatározott adattartalommal, valamint formai követelményekkel tehet eleget. A munkáltatónak az állami adóhatósághoz be kell jelentenie a munkavállaló nevét, a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ-számát, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét, a munkaviszony napjainak számát, továbbá azt a körülményt, hogy a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta. A munkáltató a bejelentési kötelezettségének eleget tehet elektronikusan a ’T1042E jelű „Bejelentő és változásbejelentő adatlap az Efo tv. értelmében a 2010. augusztus 1-jét követően létesített egyszerűsített foglalkoztatás adatairól” elnevezésű nyomtatványon vagy a 185-ös telefonszámon, az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, illetve az erre szolgáló mobilalkalmazással. A munkáltató egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentésének visszavonása vagy módosítása bármely formában megtehető, függetlenül attól, hogy a bejelentést eredetileg a munkáltató az előbbiekben felsorolt módok közül melyiken tette meg.

1.4. Háztartási munka

A háztartási munkával kapcsolatos részletszabályokat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény rögzíti. Ezen adórendszeren kívüli foglalkoztatási forma különlegességét az adja, hogy kizárólag természetes személyek között jön létre. A háztartási munka alatt a természetes személy és a vele egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozók mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosító tevékenységeket értjük, mint a lakástakarítást, főzést, mosást, vasalást, gyermekek felügyeletét, házi tanítását, otthoni gondozást és ápolást, házvezetést, valamint kertgondozást.

Háztartási munka esetén biztosítási jogviszony nem jön létre, így a foglalkoztatót a ’T1041 jelű nyomtatványon bejelentési kötelezettség nem terheli. A foglalkoztató bejelentési kötelezettségének eleget tehet az állami adóhatóság által rendszeresített ’T1043H jelű „Bejelentő és változásbejelentő lap a természetes személyek között háztartási munkára létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony adatairól, ügyfélkapun történő benyújtásakor” elnevezésű nyomtatványon, illetve a 185-ös telefonszámon, az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. A munkavégzés megkezdése előtti bejelentésben a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint a tényleges foglalkoztatás kezdő napját kell bejelenteni.

1.5. Bejelentési határidők

Munkaviszony esetén a munkáltató a bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, míg a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és végét a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni. Biztosítási jogviszonyt eredményező megbízási jogviszony esetén a megbízó a bejelentési kötelezettségének a jogviszony létesítésekor, illetve amennyiben a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, akkor legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon tehet eleget.

Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha alkalmi jelleggel kerül sor megbízási jogviszony létesítésére, és a megbízottnak van egyéb főállású jogviszonya, ahol biztosítottnak minősül, akkor a megbízónak nem keletkezik bejelentési kötelezettsége.

A foglalkoztató egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatokat a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. A bejelentés visszavonására és módosítására az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő 2 órán belül, vagy, ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a bejelentés napján reggel 9 óráig van lehetőség.

Háztartási munkánál a foglalkoztató kötelezettségeként meghatározott bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni havonta vagy akár több hónapra előre. A foglalkoztató a bejelentést visszavonhatja a bejelentést követő 24 órán belül.

dr. Sulcz Anna Mária cikkéből, amely az Adó szaklap 2021/12-13-as számában jelent meg, a fentieken túl a bőséégesen, példákkal illusztrálva olvashat a be nem jelentett foglalkoztatottakat foglalkoztatók jogkövetkezményeiről.

Forrás: ado.hu