Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, 2021. június 9-én a Világgazdaság Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján jelentette be, hogy javaslatot fog tenni a következő kormányülésen, miszerint, ha a magyar gazdaság 2021-ben legalább 5,5%-os növekedést ér el, „akkor a gyermeket nevelő szülőknek visszaadjuk jövő év elején a 2021-ban befizetett adójuk összegét”. A Mérce cikke.

Elvitte az infláció a februrárban életbelépő 4 százalékos minimálbér-emelést, az unióban pedig még az Orbán Viktor szemei előtt lebegő 200 ezres összeg is sereghajtó lenne – olvasható a Népszavában.

Hiába kérik a családok, a szegénységben élők mindennapjait ismerő civil szervezetek, a kormány csak azért sem hajlandó emelni a családi pótlékot. Elsősorban a munkához, illetve a jómódban élők pénztárcájához igazítja a támogatási rendszert. A szakértő szerint nem kérdés, hogy a kormány szelektál, és a nehéz körülmények között élők esetében kizárólag a személyes felelősséget hangoztatja – írja a Népszava.

Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig  – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel).  Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt – írja Simonovits András a Portfolio oldalán.

Átlagosan mintegy 400 ezer forintnyi adót kaphatnának vissza a gyermeket nevelő családok, amennyiben a gazdasági növekedés meghaladja a GDP 5,5 százalékát, jelentette be a miniszterelnök.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy amennyiben 2021-ben sikerül elérni az öt és fél százalékos GDP, vagyis nemzeti össztermék növekedést, akkor a gyereknevelő családok visszakapják az év során befizetett személyi jövedelemadójukat. A Mérce cikke.

A szakszervezetek - nem meglepő módon - támogatják, de a munkaadói oldal sem tartja ördögtől valónak - ez derül ki az Index körképéből, ahol az érdekképviseleti vezetők értékelték a 200 ezer forintos minimálbér bevezetésének lehetőségét.

A magyar lakosság pénzügyi vagyona dinamikusan nőtt, a globális pénzügyi vagyon rekordszintet ért el a világjárvány alatt.

A gyermekes háztartások 600 milliárd forint többletpénzhez juthatnak jövő év elején, ami 0,5 százalékkal dobhatja meg a gazdasági növekedést.

Gosztonyi Géza vagyok, és a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnökeként a szociális munkások nevében beszélnék. A közvélekedéssel ellentétben, a szociális munkások nem csak a szegényekkel foglalkoznak, hanem a társadalom minden rétegében élő és létező emberekkel. Ennek megfelelően nekem volt például operaénekes ügyfelem is, tehát nem kizárólag szegény ügyfeleinknek segítünk. De értelemszerűen a hangsúly mégis csak rajtuk van. Szociális munkásként mindig igyekszünk az alapkérdésekig visszamenni.  A vitatott törvénymódosító javaslat esetében az eredeti érvelés úgy hangzott, hogy a műemléki környezetben élők azért voltak hátrányban a többi „lakás-privatizálttal” szemben, mert műemlék épületben nem vásárolhatták meg a lakásaikat. Mi a baj ezzel az érvvel? Az írás a Mércén jelent meg.