Az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal, tavalyi második negyedhez mérten pedig 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék – közölte a KSH. Így a magyar GDP már magasabb, mind a válság előtt volt. A kormány tehát nyugodt szívvel folytathatja a gazdaság „újraindítását”, pontosabban a választási költekezést – olvasható a Népszava cikkében.

Csak a GDP egy szintjéig engedi növelni a jogszabály a nyugdíjprémiumot. Idén előállhat az a helyzet, hogy elérjük ezt a szintet – olvasható az mfor.hu-n.

Hamarosan indul a tanév, egyelőre jelenléti oktatással, a boltokban pedig egyre több család válogat a füzetek és az íróeszközök között. Megnéztük, mennyibe kerül 2021-ben a tanévkezdés. A HVG írása.

Alkotmánybírósághoz fordult az Utcajogász Egyesület az öregségi nyugdíjminimum összegének emelése érdekében. A szervezet szerint az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege nem biztosítja a havi megélhetést. A KSH adatai alapján 2020-ban reálértéken 40 221,5 forint felelne meg a 2008-ban megállapított 28500 forintnak - írja a hirklikk.hu.

Az átlagos életszínvonal biztosításához fejenként 136 ezer forintot tartottak elegendőnek a magyarok tavaly, 4,5 százalékkal többet, mint a járvány előtt. A KSH szerint a fogyasztás 2,5 százalékkal visszaesett tavaly Magyarországon a koronavírus miatt - hangzott el az RTL Híradóban.

A magas infláció és a forintgyengülés miatt az év eleji emelés lenullázódott, sőt. Novemberre lehet új megállapodás – írja a Népszava.

Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni. Az Eduline cikke.

A Magyar Turisztikai Ügynökség összefoglalója szerint júliusban tavalyhoz képest 36 százalékkal több, összesen 28,6 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra – írja a Népszava.

Mérséklődni látszik a rekordinfláció: a májusi 5,1 és a júniusi 5,3 százalékos éves drágulás után júliusban már 4,6 százalékot mért a KSH. Érződik-e viszont ez a visszaesés a boltban a kasszáknál? Vagy pont úgy érezhetjük, még többet fizetünk? Az élelmiszerinflációban tavasszal visszaesés mutatkozott, azonban júniusban ismét valamivel többet kellett fizetni a kasszáknál. A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, júliusban mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Reggeli gyorsban eloszlatta azokat a félreértéseket, hogy az egyetemi dolgozók sokallnák az alapítványi kezelésbe adott és közpénzekkel kitömött Mathias Corvinus Collegium alapítvány bérlistáján szereplő összegeket, amit külföldi vendégoktatóknak szánnak. Nem, erről egyáltalán nincs szó. Hanem arról van viszont szó, hogy a magyar oktatók is szeretnének több pénzt hazavinni havonta.