Mi van akkor, ha a munkavállalók számára fenntartott gépjármű jóval többet fogyaszt, mint amennyit a NAV meghatároz? Milyen lehetőségei vannak a cégnek az üzemanyag elszámolására? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán.
A kérdés részletesen így hangzik: adott egy kft., ahol bérelnek egy 2000 cm3-es tehergépkocsit a dolgozók fuvarozására. Az autót csak a dolgozók szállítására használják, menetlevelet vezetnek róla. A tankolásról számlát hoznak. Az lenne a kérdésem, hogy elszámolható a számlák alapján az üzemanyag és annak áfatartalma, vagy csak a NAV által előírt norma alapján van erre lehetőség? Alapban az autó 10–11 liter fogyaszt, a fogyasztási norma 6,7 litert ír elő, így nem mindegy, hogy mivel számolunk.
A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.
A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.
A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. (A nagy terjedelem miatt a mellékleteket közzétenni nem áll módunkban, azok például a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében, illetve jogtárban megtalálhatók.) Írja a NAV.
A kormányrendelet 1. valamint 1/A számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.
Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma-átalány is használható.
Ez a következő:
A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
1000 cm3-ig: |
7,6 liter/100 kilométer |
1001–1500 cm3-ig: |
8,6 liter/100 kilométer |
1501–2000 cm3-ig: |
9,5 liter/100 kilométer |
2001–3000 cm3-ig: |
11,4 liter/100 kilométer |
3001 cm3 felett: |
13,3 liter/100 kilométer |
A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
1500 cm3-ig: |
5,7 liter/100 kilométer, |
1501–2000 cm3-ig: |
6,7 liter/100 kilométer, |
2001–3000 cm3-ig: |
7,6 liter/100 kilométer, |
3001 cm3 felett: |
9,5 liter/100 kilométer. |
Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték – továbbá
♦ cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
♦ földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani.
A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
segédmotoros kerékpár: |
3,0 liter/100 km, |
motorkerékpár: 80 cm3-ig: |
3,5 liter/100 km, |
motorkerékpár: 81–125 cm3-ig: |
3,8 liter/100 km, |
motorkerékpár: 126–250 cm3-ig: |
4 liter/100 km, |
motorkerékpár: 251–500 cm3-ig: |
4,5 liter/100 km, |
motorkerékpár: 500 cm3 felett: |
5 liter/100 km. |
A gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az oktató gépjárműre vonatkozóan alapnorma-átalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szeres értéke (180 százaléka) vehető figyelembe.
A fentiek alapján a gépkocsit a jármű hengerűrtalma szerint sorolta be a Tisztelt Kérdező. Kérem szíveskejen a kormányrendelet, vagy kormányrendelet 1. valamint 1/A számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő alapján megállapítani a normát.
A rendelet költségként elszámolható normáról beszél, ami akár számla nélkül alkalmazott elszámolási rendszer is lehet. Az áfalevonás alapja a számla. Az áfalevonásnak van személyi, tárgyi, és terjedelmi feltétele. E szerint, az adóalany, adóköteles tevékenységhez, számlával igazolt áthárított adót vonhat le. Álláspontom szerint, hangsúlyozom álláspontom szerint ez kettő dolog.
Áfa elszámolása
Üzemanyag áfája
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) szabályai szerint nem vonható le:
♦ a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó;
♦ az egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges;
♦ az előző pontokban nem említett egyéb terméket terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges, kivéve ha a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál.
A gázolaj-felhasználással összefüggésben, nem kizárólag üzemi célú használat esetén – amennyiben a gázolajat nem személygépkocsi üzemeltetéséhez használják fel –, az egyéni vállalkozónak lehetősége van az üzemi célú futásteljesítménnyel arányos általános forgalmi adó levonásba helyezésére (feltétel az útnyilvántartás vezetése). Kizárólag üzemi célú használat esetén az általános forgalmi adó teljes egészében levonásba helyezhető.
Üzemanyag-fogyasztási norma szerinti üzemanyag-elszámolás esetén az áfa nem helyezhető levonásba!
Fenntartási- és javítási költségek áfája
Kizárólag üzemi célú használat esetén a fenntartási-, javítási költségekkel kapcsolatban vállalkozóra áthárított általános forgalmi adó teljes egészében levonható, míg nem kizárólag üzemi célú használat esetén az üzemi célú futásteljesítmény arányában, útnyilvántartás adatainak megfelelően helyezhető csak levonásba. Általános személygépkocsi-normaköltség elszámolása (15 forint/km) esetén az áfa nem helyezhető levonásba!
Egyéb kiadások áfája
Az áfatörvény szabályai szerint nem vonható le:
♦ a parkolási szolgáltatást,
♦ az úthasználati szolgáltatást,
terhelő előzetesen felszámított adó.
Amennyiben a vállalkozó a fentiekben felsorolt parkolási- és úthasználati szolgáltatást az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja, a fentiektől eltérően levonásba helyezheti az áfát.
A törvény arra az esetre, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében igazolás nélkül 50 százalékos diktált levonási hányadot állapít meg a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására. Amennyiben a vállalkozó útnyilvántartása ennél nagyobb mértékű üzemi használatot igazol, akkor az általános forgalmi adó ennek mértékéig helyezhető levonásba.
Amennyiben a magánszemély saját tulajdonú tehergépjárművét használja a kifizető érdekében, akkor költségei megtéríthetők útnyilvántartás alapján. Lényeges különbség azonban, hogy a 15 forint személygépkocsi-normaköltség tehergépjárművek esetében nem alkalmazható.
Nem saját tulajdonban lévő járművek
Abban az esetben, ha a magánszemély nem a saját tulajdonában lévő, kizárólag üzemi célt szolgáló járművet használ hivatali, üzleti célra, akkor elszámolható
♦ az igazolt bérleti, vagy lízingdíj (ez alól kivétel a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja);
♦ az útnyilvántartás alapján a norma szerinti üzemanyag-mennyiség számla alapján, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, ha személygépkocsi;
♦ kizárólag számla alapján az üzemanyagköltség, ha tehergépkocsi,
♦ és számla szerinti egy gépkocsiköltség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt, és/vagy az egyéni vállalkozót terheli azzal, hogy magánszemély esetében a használati arányban, az egyéni vállalkozás esetében az emiatt felmerült költségek, a magánszemély adókötelezettségét, vagy az egyéni vállalkozó adókötelezettségét érintik, de egymás között osztani nem lehet, társaságok esetében minden számla alapján.
Forrás: adozona.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!