Sok magyarországi civil szervezetet hoz bizonytalan helyzetbe, hogy kiesik egy pártatlan forrás az eleve szűkös kínálatból – olvasható a Népszavában.

A Népszava adta hírül: bár a magyar kormány az egyeztetések folytatására számított, az oslói külügyminisztérium lapunk kérdésére világossá tette, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai”. Ezzel 77 milliárd forintos támogatás veszett el. A konfliktus a Norvég Alap töredékét kitevő Norvég Civil Alap pénzeinek elosztása körül alakult ki: a norvégok ragaszkodtak ahhoz, hogy ennek koordinálását kormánytól független szereplő végezze.

A civil alapban mintegy 4 milliárd forint van, a fennmaradó 73 milliárd forint felhasználásáról a kormány dönthetett volna.

Mennyire jelent érzékeny veszteséget a norvég pályázati pénz kiesése? Lapunk olyan szervezeteket kérdezett, amely már kaptak támogatást a Norvég Alaptól (vagy: azon belül a civil alaptól). „Miután tavaly év végén úgy tűnt, létrejöhet a megállapodás a felek között, terveztünk azzal, hogy lehet majd a Norvég Civil Alaphoz pályázni” – számolt be Nyirati András, az Emberség Erejével Alapítvány elnöke. De – tette hozzá – a magyar kormány független civil szervezetekhez való viszonyulását ismerve az alapítványt nem érte derült égből villámcsapásként a hír, hogy a kormányzat nem fogadta el a „kiválasztási folyamat” végeredményét.

A korábbi kiírások alapján az alapítvány a civil szervezetek kapacitásfejlesztése és hálózatos együttműködése érdekeben végzett tevékenységeinek finanszírozására szeretett volna pályázni. „Szervezetünknek jó a forrásteremtő képessége, ezért nem kerülünk egzisztenciális krízisbe a kormány döntése miatt, de egy jó támogatási lehetőség tűnt így el” – közölte Nyirati András. Sok olyan független civil szervezet van – hangsúlyozta a kuratóriumi elnök –, amely nem jut hozzá központi forrásokhoz és EU-s pénzekhez. Nyirati András szerint számukra nagy érvágást és bizonytalan jövőt jelent, hogy egy újabb független, pártatlan forrás dőlt ki az igencsak szűkös kínálatból.

Az egyik – neve mellőzését kérő – vidéki civil szervezet több pályázat révén épített kapcsolatot a Norvég Alap egyik országával. A közös munka hatására a pályázati források felhasználásán kívül is jöttek hozzánk északról, hogy megismerjék a magyar kultúrát. „Nagyon jóleső érzés volt, ahogyan a hozzánk érkezők országunk gazdag kultúráját és a magyarok kedvességét méltatták. Sokat tanultunk, különösképpen a hátrányok leküzdésének segítésében ismertünk meg módszereket. Elmondásuk alapján ők is szereztek odahaza hasznosítható, innovatív tudást: tőlünk, magyaroktól” – idézte fel a szervezet vezetője.

A gazdasági lehetőségeket is magukban rejtő kapcsolatok további építését tervezték, jelenleg azonban úgy tűnik, a Norvég Civil Alap kiesése miatt ez ellehetetlenült.

Más civil szervezeteket is megkerestünk, közülük csak az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány reagált. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök 2018. szeptember 11-én Strasbourgban, a Sargentini-jelentés vitájában ezt mondta:

Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.

Az Eötvös Károly Intézet témája a szabadság, az alkotmányosság helyreállítása. Orbánék, akik korábban két szabad választást is megnyertek, politikai értelemben mára teljesen elvesztették önbizalmukat, talán semmitől nem félnek annyira, mint a szabad szólástól. Nem keresik a demokratikus legitimációt, hanem migránsozással, most éppen „eszetlen és erkölcstelen buzizással” manipulálják a közvéleményt – fogalmazott Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet egyedi drámája – folytatta –, hogy az elérhető pályázatok kiírói a demokráciát adottnak, legfeljebb javítandónak tekintik.

Az intézet pályázati lehetőségei szűkösek, és – noha kevés pénzből működik – évről évre a puszta túlélésért kell küzdenie. Ehhez az egyik reménysugár lett volna a Norvég Alap. „A túléléshez még inkább rászorulunk a bátor és szabadságszerető emberek támogatására” – állapította meg Majtényi László.

Precedens nélkül

Bonyolult, precedens nélküli jogi helyzet állt elő július 21-e után, amikor is hivatalossá vált, hogy a magyar kormány nem tudott megállapodni Norvégia, Izland és Liechtenstein (a donor országok) képviselőivel arról, hogy Magyarországon ki legyen az úgynevezett Norvég Alap-támogatások civil lebonyolítója - írta a 24.hu. A kifizetések jogi alapja ugyanis az Európai Unió és a Norvégia közti Együttműködési Megállapodás, amely azonban nem kínál megoldást olyan helyzetre, amibe Magyarország és Norvégia került, és jogi fórumot, bíróságot sem jelölt ki a vita rendezésére.

Nem tudni azt sem, hogy mi lesz a Norvég Alapból a 2014-2021-es időszakra Magyarországnak szánt 77 milliárd forintnyi támogatással. Az biztos, hogy az új támogatási időszak (2021-2027) tárgyalásai már az ősszel elindulnak, itt elvileg Magyarországnak ismét lesz lehetősége támogatáshoz jutni. A vita lényege, hogy a magyar és a norvég fél nem tudott megállapodni a Norvég Alap civil lebonyolítójáról, amelynek koordinálnia kell a civil szektor pályázatait.

 Ezt korábban az Ökotárs végezte. A 24.hu szerint erre a posztra most pályázatott például a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is, amely kapcsán a Magyar Hang emlékeztetett, hogy a szervezet elnökét Kövér Lászlónak hívják. Pályázott a feladatra a miskolci Nő a Siker nevű alapítvány is, amelyet 2018-ban alapított Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő, de a szervezet kuratóriumában megtaláljuk Mészáros Lőrinc korábbi feleségét, Kelemen Beatrixot is. A Miniszterelnökség tegnap közölte, a kormány hét pályázóból hatot el tudott volna fogadni civil koordinátornak, egyedül az Ökotársot nem, mert azt Soros-szervezetnek tartják. Szerintük Norvégia tartozik az országnak 77 milliárd forinttal.  

Forrás: Népszava