A norvég külügyminiszter szerint a pénzek nagyon hasznosak lehettek volna a magyarországi civil társadalom támogatásában – írja a Népszava.

Hónapok óta nem lassul az áremelkedés, az 5 százalékos hazai infláció Európán belül a legmagasabb. A nyugdíjasokat különösen érzékenyen érinti a drágulás. A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Bodnár Zoltán úgy véli, határozottabb kamatemelésre lenne szükség a pénzromlás ütemének csökkentéséhez. Az ATV Híradó riportja.

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derül ki abból az átfogó online kutatásból, amelyet a Nemzeti Utalvány készített el, több mint 1200 fő megkérdezésével. A munkavállalók számára az elmúlt időszakban azok a juttatások értékelődtek fel, amelyeket mindennapi szükségleteikre fordíthatnak – a nyári szezonban például az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások fedezésére – írja a Piac és Profit.

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1407 forint volt a második negyedévben, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1352 forintos szintet, derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből. A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel – írja a 24.hu.

Egy felmérésben megkérdezettek döntő többsége saját zsebből finanszírozza a szolgáltatást, alig vannak, akik egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról költenek – írja a HVG.

Jelentősen megnőtt a Szép-kártya feltöltések és a költések értéke idén az első fél évben a kártyakibocsátók adatai szerint.

Május végén írta meg elsőként a 444, hogy a hónap elejétől komoly válaszút elé állították a nevelőszülőket: az eddig a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) alá tartozókat arról értesítették, hogy júliustól már nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékében fognak dolgozni, vezetésüket átveszi a Szeged-Csanádi Egyházmegye, illetve a fenntartásában működő, kormányközeli Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, így a nevelőszülői hálózat nagyrészt egyházi fenntartás alá kerül. Ez a fenntartói hálózat ráadásul elég jó viszonyt ápol a kormánnyal is, vélhetően ezért alájuk szervezték ki a nevelőszülőket. Természetesen az, aki szeretne, elvileg kereshet magának harmadik, „semleges” szolgáltatót is, ehhez azonban a kormányhivatal jóváhagyására is szükség van, ráadásul maga az eljárás 60 napot is igénybe vehet. A Mérce cikke.

Úton-útfélen kiskereskedelmi álláshirdetésekbe botlani, hiába szippantotta fel a szektor a pandémia alatt a turizmus-vendéglátást kényszerből elhagyók egy jelentős részét, úgy tűnik, még mindig van hová fejlődni. Míg a diszkontláncok, és nyomukban több más ágazati szereplő is már évek óta transzparensen kommunikálja az általuk kínált bruttó és nettő belépő béreket, addig sokan vannak, akik következetesen elzárkóznak ez elől, mondván az általuk kínált csomagot nem érdemes számszerűsíteni. Sokáig az IKEA is így gondolta, most azonban kivételt tettek, és a Pénzcentrum kérdésére elárulták a cég People & Culture Menedzsere, mekkora bruttó kezdőbérre számíthatnak két különböző munkakörben a hozzájuk jelentkező munkavállalók.

Noha a törvény értelmében a képviselői fizetésekhez hasonlóan lenne mód évenkénti emelésre, ezzel a lehetőséggel nem éltek a tárcák. Az idei sorban a második év volt emelés nélkül – olvasható az mfor.hu cikkében.

A KSH legfrissebb adatai szerint 38%-ra nőtt a relatív szegénységi rés a 65 éven felüliek körében, magyarul ennyien szegényedtek el a nyugdíjasok közül. De vajon miért szavaznak így?