Jelentősen megnőtt a Szép-kártya feltöltések és a költések értéke idén az első fél évben a kártyakibocsátók adatai szerint.

Május végén írta meg elsőként a 444, hogy a hónap elejétől komoly válaszút elé állították a nevelőszülőket: az eddig a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) alá tartozókat arról értesítették, hogy júliustól már nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékében fognak dolgozni, vezetésüket átveszi a Szeged-Csanádi Egyházmegye, illetve a fenntartásában működő, kormányközeli Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, így a nevelőszülői hálózat nagyrészt egyházi fenntartás alá kerül. Ez a fenntartói hálózat ráadásul elég jó viszonyt ápol a kormánnyal is, vélhetően ezért alájuk szervezték ki a nevelőszülőket. Természetesen az, aki szeretne, elvileg kereshet magának harmadik, „semleges” szolgáltatót is, ehhez azonban a kormányhivatal jóváhagyására is szükség van, ráadásul maga az eljárás 60 napot is igénybe vehet. A Mérce cikke.

Úton-útfélen kiskereskedelmi álláshirdetésekbe botlani, hiába szippantotta fel a szektor a pandémia alatt a turizmus-vendéglátást kényszerből elhagyók egy jelentős részét, úgy tűnik, még mindig van hová fejlődni. Míg a diszkontláncok, és nyomukban több más ágazati szereplő is már évek óta transzparensen kommunikálja az általuk kínált bruttó és nettő belépő béreket, addig sokan vannak, akik következetesen elzárkóznak ez elől, mondván az általuk kínált csomagot nem érdemes számszerűsíteni. Sokáig az IKEA is így gondolta, most azonban kivételt tettek, és a Pénzcentrum kérdésére elárulták a cég People & Culture Menedzsere, mekkora bruttó kezdőbérre számíthatnak két különböző munkakörben a hozzájuk jelentkező munkavállalók.

Noha a törvény értelmében a képviselői fizetésekhez hasonlóan lenne mód évenkénti emelésre, ezzel a lehetőséggel nem éltek a tárcák. Az idei sorban a második év volt emelés nélkül – olvasható az mfor.hu cikkében.

A KSH legfrissebb adatai szerint 38%-ra nőtt a relatív szegénységi rés a 65 éven felüliek körében, magyarul ennyien szegényedtek el a nyugdíjasok közül. De vajon miért szavaznak így?

A napokban jelentette be a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hogy újabb járatain vezeti be az első ajtós felszállást, a bliccelés visszaszorítását, a problémás  utasok kiszűrését és az ellenőrök munkájának hatékonyabbá tételét célzó intézkedés azonban kiverte a biztosítékot a dolgozóknál az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint. A Mérce cikke.

Egy összegben hathavi fizetésüket kapnák meg a rendvédelmi dolgozók 2022 elején, amely mintegy 178 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. A lépés célja az lehet, hogy elejét vegyék a tömeges leszerelésnek, hiszen a szolgálatban állók java részének illetménye még mindig jelentősen elmarad az átlagkeresettől. Elbizonytalanító azonban, hogy a pluszpénz kifizetését 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötnék, és feszültséget okoz, hogy az állomány közel 30 százalékát kihagynák a programból. Eldőlt az is, hogy a rendvédelmi illetményalapot nem emelik fel, némi keresetemelkedésre azonban sor kerülhet – olvasható a napi.hu-n.

Dőlni fog a pénz idén a nyugdíjasokhoz - állítjuk videónkban, amit bizonyára jó pár idősebb honfitársunk vitatni fog. De mi lesz, lehet 2022 után? 

Több tankerületben nem szakmai alapon választottak vezetőket, a tanárok ezért is félnek a szabad véleménynyilvánítástól - állítja Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavában.

A nyugdíjcélú megtakarítások mögötti legfőbb motiváció az időskori szegénység elkerülése. Másfél millió magyar ember már rendelkezik valamilyen megtakarítással erre a célra, de nem biztos, hogy elég pénzt tesznek félre. De mikor érdemes elkezdeni a dolgot, illetve mekkora összeget kell összegyűjtenünk? A HVG cikke.