A jövő szombaton 10 órától, a Hősök terénél tüntetni fognak az egészségügyi dolgozók, akikhez csatlakoznak a pedagógus szakszervezetek is. Lesz-e szélesebb szakszervezeti összefogás? Mi történik, ha elfogynak az egészségügyből és az oktatásból a dolgozók? A Klubrádió interjúja.

Demonstrációt hirdetett július 31-re a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. Az elégedetlenség oka, hogy az új szolgálati jogviszony bevezetése az ápolókra terheket rótt, miközben a mellettük dolgozó orvosok tekintélyes béremeléshez jutottak.

A címben leírt mondattól minden józanul gondolkodó magyar embernek végig kell, hogy fusson a hátán a hideg. Annál is inkább, mert Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár, és azt mondja, a mai magyar oktatás a szakadék szélén táncol. Egyre több gyerek esik ki az oktatási rendszerből, egyre több pedagógus megy nyugdíjba, nagyon sokan hagyják ott a pályát azért, mert nem képesek egy családot fenntartani a bérükből. A gyerekek tudásáról a különböző mérések azt mutatják, a mezőny legeslegvégén kullogunk. A kormány legújabb, a kultúrharcába ugyan beleillő, de a pedagógusképzést lebutító elképzelésével pedig minderre rátesz még egy lapáttal. Igazán hozzáértő pedagógusok nélkül azonban a kilábalás lehetősége is hosszú, hosszú évtizedekre elmarad. Nem lesz, akivel egyáltalán megoldható lenne egy jobb oktatási rendszer kialakítása. A Hírklikk interjúja.

Július 31-én 10.00 órakor a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nagygyűlést tart a Hősök terén, mert elégedetlen azzal, hogy az egészségügyi szakdolgozók másfél éves megfeszített munkáját a kormány pusztán 10 napos szabadsággal díjazza – írja a Mérce.

2010 óta koptatom az iskola padjait. Mióta elkezdtem a pályafutásom a magyar oktatási rendszerben, eddig még egyszer sem láttam példát arra, ami jelenleg készülődik. Egy ébredező társadalmi osztály, amely kezdi belátni: ahhoz, hogy tagjai olyan fizetést kapjanak, amelyet igazán megérdemelnek, sokkal többre lesz szükség néhány fekete esernyőnél. A Mérce cikke.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, a kormány visszaél a tanárok hivatástudatával, türelmével, miközben a nyugdíjas tanárok száma rohamosan emelkedik, a pályakezdők bére pedig pótlékkal együtt nem éri el a garantált bérminimumot, holott a munkaterhek egész Európában nálunk a legnagyobbak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Facebookon jelentette be, hogy: "Megjavítottuk" a plakátokat - ezeket a kérdéseket kellene feltenni!

Nagy a felháborodás az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltató cégénél, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél. Az ágazati átlag alatt keresnek a munkavállalók, ráadásul idén nem számíthatnak egyetlen fillér béremelésre sem. Ezért, ahogy azt már tavaly ősszel is tervezték, Orbán Viktor rezidenciájánál készülnek tüntetni. Közben az állam az önkormányzatok döntő többségével nem is akar egyeztetni, hogy ingyen megszerezze az Alföldvíz teljes tulajdonrészét.

Ma van a közszolgálat nemzetközi napja, de a szakszervezetek nem ünnepelnek, hanem saját kormányaikat figyelmeztetik elhibázott döntéseik következményeire – írja a Népszava.

Miután a magyar állam elszaboltálta a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság, hozzátéve, hogy a kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik – olvasható a közleményben.