A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést indított, hogy pontos képet kapjon arról: miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. A kutatás részletei a 2021. január 26-án tartott online sajtótájékoztatón derültek ki.
Négy százalékos minimálbér-emelési megállapodás születhet hétfő délután, amit azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ír alá. A szövetség elnöke szerint a legfőbb szempont az volt, hogy a bérkategóriába tartozó dolgozók bére nem követi például élelmiszerek drágulását. Kordás László, a szövetség elnöke szerint ez elfogadhatatlan.
Hónapok óta tartó tárgyalássorozat után hétfőn, délután két órakor írhatják alá a megállapodást a 2021-es minimálbérről a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselői. A megegyezés úgy szól, hogy februártól 4 százalékkal nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó 161 ezer forintról 167 ezer 400 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 210 ezer 600 forintról 219 ezerre emelkedik. Az év második felétől további egy százalékkal nőhet a legkisebb bér összege, amennyiben a szociális hozzájárulás összege tovább csökken. Ebben az esetben a második félévben már bruttó 169 ezer forintos minimálbérrel és 221 ezer 200 forintos bérminimummal lehet számolni – írja a HVG.
Pénteken írhatják alá a minimálbér emeléséről szóló megállapodást. Kiderült, hogy a munkaadók ragaszkodnak a 4 százalékhoz, vélhetően ennyi is lesz az emelés. A szakszervezeteknek pár nap gondolkodási időt adtak, hogy végül aláírják-e a megegyezést. A számítások szerint a 4 százalékos emelés azt jelenti, hogy a minimálbér 2021 februárjától bruttó 167 ezer 400, míg a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forint lesz
A vállalkozók kompromisszumos javaslata megosztja a munkavállalói oldalt – írja a Világgazdaság.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli, hogy a Klebelsberg Központtal folytatott hosszas tárgyalásainak eredményeként kifizetik a középiskolai felvételiben közreműködő tanárok szombati munkáját. Jogos elvárás volt korábban is, hogy az elvégzett hétvégi munkájukért kapják meg a juttatást a tanárok, de mind ez ideig ezt nem sikerült kiharcolni, ám a koronavírus-járványban megtalálták rá a fedezetet.
Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét. Ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség – írja a 24.hu.
Átfogó digitális munkaerőpiaci felmérést készített eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából – írja a HVG.
Az igazi téli hideg beköszöntével fontos védeni azokat, akik a szabadban dolgoznak. Az építőiparban nem könnyű ilyenkor a munkavégzés. A munkáltatóknak azonban nemcsak a nyári hőségben, de a téli hidegben is gondot kell fordítani a munkások védelmére. Extra pihenőidő, melegedő és forró tea segít átvészelni egy ilyen napot. A dehir.hu írása.
Alapvetően alakítja át a munkaerővel kapcsolatos elvárásokat, hogy a pandémia felgyorsította a digitalizációt és a robotok alkalmazását. Egyre inkább a képzett, és a tanulásra, továbbképzésre hajlandó, rugalmas munkaerőt igényelnek a vállalkozások. A novekedes.hu cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu