A legtöbb ember egész életében kénytelen olyan munkát végezni, amit nem igazán lehet szeretni, sőt néha már úgy tűnik, a depresszió és a kiégés korunk alapállapota. Ez a hatóságokat is egyre inkább zavarja, májusban – 45 évvel azután, hogy Herbert J. Freudenberg német-amerikai pszichológus definiálta – a kiégési szindrómát hivatalosan is felvették az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) diagnosztikai kézikönyvébe, az ICD-11-be – írja a 444.hu.
Több tartalékjárművet és több, úgynevezett hőleváltó sofőrt kér a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél működő szakszervezet. Az EKSZ szerint életveszélyes, ha a sofőrök a kánikulában nem pihenhetnek eleget a fordulók között.
Valódi érdekegyeztetésre és tárgyalásokra van szükség, hogy elkerülhető legyen az olyan törvény- és jogszabályalkotás, amikor az érintettek képviselői nem jutnak szóhoz – amint történt ez Magyarországon például a „rabszolgatörvény" kapcsán, illetve a közelmúltban a közigazgatásban, majd a tudományos életben dolgozó sok ezer munkavállalót érintő szabályozás esetében.
A munkavédelmi felügyelőségek fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a kedvezőtlen klímakörnyezet miatt a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a szabadtéri- vagy a zárttéri munkahelyeken – írja az Origo.
A Vasutasok Szakszervezete a 2019. év első nyári hőségriadója kapcsán felszólítja a munkáltatót arra, hogy a nyári hőségben foganatosítson a munkavállalók egészségét megóvó intézkedéseket, különös tekintettel a védőital biztosítására, valamint a pihenőidő alkalmazására.
Harmadfokú hőségriasztást rendelt el vasárnapig az országos tiszti főorvos. Nincs viszont szabályozás a munkáltatói kötelezettségek tekintetében hőhullámok, hőségriadó és a magas UV-B sugárzás esetére. Ezekre a helyzetekre a jogalkotónak megfelelő választ kellene adnia.
„Eddig tárgyaltunk, ősztől akciósorozatot hirdetünk” – jelentette be a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa a szakszervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. Az Országos Vezetőség közelmúltban hozott döntésére hivatkozott: a megyei elnökökből álló testület annak közlésére hatalmazta fel az elnököt, hogy a PSZ – a további tárgyalásokat fenntartva – ősztől akciósorozatot indítson. A sajtótájékoztatón elhangzott: mindezt az tette szükségessé, hogy a PSZ sem a kormány által a parlamentnek benyújtott állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban, sem a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában nem látja követeléseinek teljesülését. (A PSZ korábban azt követelte, hogy a pedagógusok már idén szeptembertől kapjanak béremelést, csökkentsék az óraszámokat, a mindenkori minimálbérhez kössék a vetítési alapot, mérsékeljék a többletterheket és legyen kiszámítható a jogalkotás). A PSZ szerint a jövő évi állami költségvetési törvényjavaslatban sincs meg a pedagógusok béremelésének fedezete.
A munkahelyi ártalmak miatt egyre többen tapasztalják a krónikus, légúti szűkülettel járó tüdőbetegség tüneteit. A szennyezett városi levegő meglepő módon kevésbé növeli a rizikót – írja a egeszsegkalauz.hu.
Mindenáron biztosítani kell a tőke számára a profitot – ez a magyar kormány gazdaságvédelmi stratégiája. A magát családbarátnak valló kabinetet a dolgozó emberek nem érdeklik? A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja: a vállalkozók szempontjai mellett a munkavállalók érdekeire is figyelemmel kellene lenni.
Nem sikerült a kánikula kitörése előtt lebonyolítani a rendőrségen a nyári időszakra rendszeresített kék pólóingek beszerzését.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu