A Pedagógusok Szakszervezete korábban több nyilatkozatában, több tárgyaláson (pl. a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésein) is határozottan kérte: törölje el a kormány a kötelezően előírt nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez előírt.

A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét. Jogos a kérdés: ha a nyelvi követelmény nem szerepel az érettségi követelményrendszerben, hogyan tehető a felsőfokú oktatás feltételévé?

A PSZ szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.

A PSZ többször egyértelművé tette azt is: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás.

Átlagosan évente 4500 -5500 pedagógus megy nyugdíjba a következő 15 évben, ugyanakkor 3000 főnél kevesebb a gyakornoki vizsgát tevő pedagógusok száma. Így 1500-2500 pedagógussal lesz kevesebb évente a pályán (jelenleg mintegy 150 000 pedagógus dolgozik a közoktatásban). Ha csak 50%-os csökkenéssel számolunk a pedagógusképzőkbe jelentkezők körében a kötelező nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi miatt, várhatóan kétszer annyian fognak nyugdíjba vonulni, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe. Nem téved, aki ennek következményeként a közoktatás rendszerének összeomlását prognosztizálja. Ennek megelőzését is szolgálja, ha a kormány visszavonja korábbi rendeletét és reális elvárásokat támaszt a diákokkal szemben, megteremti a feltételeket a hatékony iskolai nyelvoktatáshoz, és nem utolsó sorban anyagilag is megbecsüli a pedagógusokat, köztük a nyelvtanárokat.

A PSZ érdeklődéssel várja a kormány döntését!

Budapest, 2019. november 6.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ