Év közbeni béremelést követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviselet arra hivatkozik, hogy a cégek haszna nőtt, a reálbérek viszont csökkentek, sőt, Magyarországon a legnagyobb mértékben.
Sokszor csaphatunk hozzá a hétvégéhez egy-két plusz napot jövőre, a karácsony is jó hosszú pihenést ígérhet. Itt a munkaszüneti napok jövő évi menetrendje!
Döbbenetes OECD jelentés igazolja a szakszervezeteket: bőven van pénz béremelésre a vállalatoknál, a magyar cégek ugyanis a nemzetközi szervezethez csatlakozott 34 ország közül a legnagyobb mértékű extraprofitot zsebelték be. Eközben a magyar munkavállalók a legdrámaibb reálbérveszteséget szenvedték el, az OECD országok átlagosan 3,8 százalékához képest a hazai bérek 15,6 százalékkal érnek kevesebbet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felszólítja a kormányt, megfelelő gazdasági intézkedésekkel törje le a kapzsiságinflációt, s érezze kötelességének az évközi minimálbéremelést legalább az inflációhoz igazított mértékben. A munkáltatóktól pedig azt várja a MASZSZ, hogy évközi korrekciókkal kezeljék a bérek reálértékének drasztikus csökkenését.
Soron kívül tárgyaltak a minimálbér és a garantált minimálbér összegéről június végén a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány delegációi. A Napi.hu úgy tudja, hogy minden feltétel adott a magyar gazdaságban jelenleg ahhoz, hogy augusztusban, vagy szeptemberben tovább emelkedjenek a kötelező legkisebb bérek hazánkban. A bérek korrekciója számos szempontból is lényeges lehet és sok százezer ember életében jelent változást. Mekkora összegű lehet az emelés után a minimálbér és a garantált bérminimum.
Gyakorlatilag kisregényt lehetne írni a hőségriasztás idején történő szabadtéri és zárttéri munkavégzés jogi szabályozásáról, a Napi.hu mégis megpróbálja egy összeállításában áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat - írja a napi.hu.
Kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén. Az oktatáskutató szerint tragikus a helyzet.
Bár nem számolta, de Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint képtelenség, hogy három hónap alatt hússzor egyeztettek volna a szakszervezetek a státusztörvényről a kormánnyal, ahogy azt Maruzsa Zoltán állította. Ezek után eléggé kétséges a köznevelési államtitkár azon állítása is, hogy „ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról”. Nagy Erzsébet szerint nem egy olyan dolog is bekerült a jogszabályba, amit az egyeztetések lezárta után tettek bele.
Az európaiak számára az emelkedő árak és az infláció, a nemzetközi helyzet, a bevándorlás és az éghajlatváltozás okozzák a legnagyobb aggodalmat – derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete reagált arra, hogy Pintér Sándor azt mondta, hozzá még nem érkezett egyetlen tanártól sem felmondás.
Ugyan hivatalosan július elsejétől átkerültek az önkormányzatoktól az államhoz, még most is rengeteg kérdés tisztázatlan a védőnők jövőjét illetően. A százéves hagyományra visszatekintő rendszerrel minden szereplő szerint vannak gondok, de az érintettek abban is egyetértenek, hogy a kapkodva lefolytatott központosítás ezekre nem kínál valós megoldásokat. A Mérce cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu