Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről. A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.
Az előzmények:
- A PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás 2023 márciusában az alkotmányos szabályoknak megfelelően népszavazást kezdeményezett öt olyan kérdésben, amely rávilágított az oktatás hibáira.
- A Nemzeti Választási Bizottság május elején arra hivatkozva utasította el a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy a választók képtelenek lennének átlátni pl. az óraszámcsökkentés következményeit.
- A Kúria azonban június végén megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, mert álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására. (A Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá: az egyik arról szólt, hogy a diákok heti óraszáma hárommal csökkenjen, a másik pedig arról, hogy a tanórák 30 százalékában helyi tanterv legyen - a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai.)
- Az Alkotmánybíróság júliusban néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését. Az Alkotmánybíróság ugyanúgy kiskorúnak tekintette a választópolgárokat, mint a Nemzeti Választási Bizottság. Vagyis nem tartotta elfogadhatónak, hogy a kérdések egyértelműségét „kompetens választópolgárokat” feltételezve vizsgálja a Kúria.
- A Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. A Kúria tehát az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve hagyta jóvá a népszavazási kérdéseket.
A Kúria kifejezetten hivatkozott arra, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazásai kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe a mostani végzésénél is.
A Kúria ezen döntése is megtámadható az Alkotmánybíróságon. Ám mivel a népszavazási kérdések már megjárták az Alkotmánybíróságot, jogi szakértők szerint csak mondvacsinált kifogásokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését.
Budapest, 2023. november 23.
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
