A Pedagógusok Szakszervezete vizsgálatot sürget. A Népszava írása.

Több mint egy hónapja kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények, vagyis az EGYMI-k vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), de az ombudsman azóta sem reagált a megkeresésükre – tudtuk meg Totyik Tamás PSZ-elnöktől. A szakszervezet szerint azért is lenne szükség mihamarabb átfogó szakmai vizsgálatra, mert a PSZ-hez sok panasz érkezett az elmúlt időszakban az épületek rossz állapotáról, méltatlan körülményekről, szakemberhiányról. Ezekbe az intézményekbe sajátos nevelési igényű gyerekek járnak, köztük tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdők, értelmi fogyatékossággal élők, autisták, mozgáskorlátozottak is. Nevelésük, fejlesztésük pedig fokozott figyelmet, körültekintést és speciális módszertanokat igényel.

Jobban mondva csak igényelne, a PSZ-hez érkezett jelzések alapján több helyen előfordul, hogy nem megfelelő végzettségű szakember foglalkozik a gyermekekkel, tanulókkal. Egy szülő arról is írt, autista kislánya évek óta nem kapja meg maradéktalanul a szükséges fejlesztéseket, és csak több hivatalos bejelentés után sikerült azt elérni, hogy hetente legalább három napon, heti öt órában foglalkozzanak a gyerekkel az iskolában. Egy másik édesanya arról számolt be,

a sajátos nevelési igényű gyerekeknek már a megfelelő óvoda, iskola megtalálása sem egyszerű: vagy nincs hely, vagy messze van, mert a lakóhely környékén nincs ilyen intézmény.

Az iskola, ahova enyhén értelmi fogyatékos gyermeke jár, szerinte “szerencsés helyzetben” van, mert néhány éve energetikailag korszerűsítették az épületet, de bent, például a mosdók – mint fogalmazott – továbbra is kritikán aluliak, és a szülőknek is gyakran segíteniük kell, például az udvar kitakarításánál, játékok, eszközök beszerzésénél.

– Egy éve a szülők dobtak össze pénzt az osztálynak nyomtatóra, patront is mi veszünk bele, mert nincs elég pénz nyomtatni. Egy autista gyerekeket ellátó iskolában ez különösen fájó, hiszen rengeteg vizuális eszközt kell alkalmazni a tanulás és fejlesztés során 

– írta. Hozzátette: logopédus sincs elég az intézményben, és aki van, az is csak kevés óraszámban tudja ellátni a diákokat. A PSZ-nek írt egy gyógypedagógus is, aki 2004-től dolgozott egy EGYMI óvodai részlegén, de idén nyáron befejezte a munkát a túlterheltség miatt. Mint írta, a kontaktórák száma az évek során 18-ról 24-re, az óvodai csoportlétszám szinte duplájára emelkedett, de a szakemberek, pedagógusok, segítők létszáma nem változott. – Így a gyerekekkel is egyre nehezebb volt foglalkozni, majdnem mindegyik pelenkás, nem beszél, étkezési problémák is voltak. Azt éreztem, 

hol vendéglátós vagyok, hol takarítónő, hol nővér vagy bármi más, csak nem gyógypedagógus, elsősorban azért, mert kevesen voltunk

 – olvasható a beszámolóban.

A PSZ-hez egy egri EGYMI-ből is érkezett jelzés, az ott dolgozók korszerűtlen, leromlott állapotú belső helyiségekről számoltak be:

a vezetékrendszer elhasználódott, napi rendszerességűek a dugulások, a vizesblokkok környékén csatorna- és szennyvízszag van, a kollégiumi fürdők nem használhatóak. A mozgáskorlátozott tanulók bejutása nehézkes, mert a lépcsőlift nem működik, a járda is kátyús. 

A személyi feltételek is hiányosak, az éves munkatervben, pedagógiai programban szereplő tantárgyakhoz, programokhoz sem mindig biztosítottak az anyagi, tárgyi feltételek. – Ezt a legtöbb esetben adományokból, pályázatokból, szülői és munkatársi felajánlásokból sikerül csak biztosítani, megvalósítani – írta az egyik dolgozó.

A PSZ elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, több intézményben valóban tarthatatlan állapotok vannak, az épületek állapotát központilag fel kellene mérni. De a legsúlyosabb gondnak mégis a szakemberhiányt tartja. Az érdekvédő szerint az EGYMI-k helyzetének javításához egy átfogó egészségügyi, szociális és oktatási programot kellene kidolgozni. Az ebbe az irányba mutató első lépésként kezdeményezték az ombudsmani vizsgálatot.

A Népszava ismét érdeklődött az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, terveznek-e vizsgálatot indítani. Míg korábban, október 17-ei megkeresésünkre azt írták, az alapvető jogok biztosa még tájékozódik az ügyben, 

újbóli érdeklődésünkre már nem válaszoltak.

Forrás: Népszava