Rendkívüli ülést tartottak, miután felkerült a dokumentum a parlament honlapjára. Úgy tűnik, a HOSZ-nál nem sejtették, mire készül a kormányzat - írja a Népszava.

Rendkívüli ülést tartott a Honvédszakszervezet (HOSZ) azután, hogy a Parlament honlapjára kedd késő este felkerült egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett alaptörvény-módosítás. E szerint az Orbán-kormány alkotmányban tiltaná, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet tevékenykedjen és alakuljon.

Lapunk elérte Czövek János HOSZ-elnököt, aki csak annyit közölt, hogy péntekre várják Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, aki akkor ad tájékoztatást nekik, addig a szakszervezet nem nyilatkozik az ügyben.

Az 1991-ben alakult, több ezer taggal rendelkező HOSZ a Liga szakszervezeti szövetség tagja. A papíron Semjén Zsolt által jegyzett javaslat azt is leszögezi, hogy a „Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet” – amely

szakmai forrásaink szerint azt akadályozná meg, hogy a honvédek egy szakszervezeti konföderáción, vagy netán kamarán keresztül próbáljanak nyomást gyakorolni a munkaadóikra.

Érdeklődésünkre a Liga elnöksége nem kommentálta, hogy a Semjén-féle módosító javaslat szimplán eltörölné az egyik, több ezer tagot számláló tagszervezetüket.

Később azonban a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közleményt adott ki. Ebben kiálltak amellett, hogy az Orbán-kormány továbbra is biztosítsa az aktív katonák érdekképviseleti tevékenységének ellátását, a 32 éve működő szakszervezet működését, valamint haladéktalanul kezdje meg az egyeztetést az érdekképviselet vezetőivel.

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy munkavállalói csoport részére a munkavállalók érdekképviseletét ellátó egyesületekben való részvétel lehetősége és képviselete ilyen szintű korlátozás alá essen”

– hangzik a közlemény. Megdöbbenéssel értesültek az Alaptörvény 12. módosításának beterjesztéséről és a benne foglalt alapjogi korlátozásról. „Gyakorlatilag egyetlen nemzetközi példát sem lehet felhozni arra, hogy alaptörvényben tiltanák a katonák egyesülési jogát és a szakszervezet működését, totálisan kiüresítve ezzel az alapjogok gyakorlásának minimumát. Az ilyen szabályozást a hazánk által ratifikált nemzetközi egyezmények sem teszik lehetővé” – áll a közleményben.

A Honvédszakszervezet is azt írta, szomorúan tapasztalták, hogy a szervezetet érintő kérdésben alaptörvénymódosítást nyújtottak be. Egyebek mellett kiemelték, hogy a katonák érdekeit képviselve továbbra is részt akarnak venni a Honvédség érdekegyeztető munkájában. „Szervezetünk további működése biztosított, és a tervezett jogszabálymódosítás kapcsán, jelenleg is folyamatosan egyeztetünk a Honvédelmi Minisztérium vezetésével. Nagyon bízunk abban, hogy az aktív állomány érdekképviseleti tevékenysége továbbra is szervezetünk bevonásával folytatódik” – közölte a Honvédszakszervezet elnöksége.

Úgy tűnik, a HOSZ-nál és a LIGÁnál sem sejtették, hogy a Fidesz-kormányzat mire készül: szeptember végén még a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében tartotta az idei harmadik negyedéves ülését a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF), amelyen a kormányzat részéről Czermann János stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. A HOSZ pedig októberben is javában tartott a laktanyákban, illetve az MH szentendrei altiszti akadémiáján is tagtoborzókat és készült jövő keddre tervezett tisztújító közgyűlésére. A LIGA vezetői – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjaként – hétfőn írták alá a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást a kormány részéről Czomba Sándor államtitkárral.

Ugyanakkor voltak bizonyos előjelei, hogy a szakszervezetek ellehetetlenítésére törekszik a kormányzat, így nemrég életbe lépett „az állam további egyszerűsítése” jegyében meghozott új törvény, amiben a közszféra több ágazati jogszabályából eltörölték, hogy a munkáltatói kötelezettsége legyen a szakszervezeti tagdíjak levonása. Az érintett konföderációk szerint ezzel egy cseppet sem egyszerűsödött le az állam feladata, ám a tagdíjak beszedése jelentős pluszterhet rótt a szakszervezetekre.

Jellemző a közhangulatra, hogy

beszéltünk olyan szakszervezeti vezetővel, aki már nem is mert névvel nyilatkozni, mivel attól tart, hogy a emiatt  egy éjszaka alatt rájuk is írnak egy hasonló törvényt.

Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy a „Fidesz-állam” minden, a politikai vezetéstől független, alulról építkező testületet fel akar számolni. Ebből a szempontból üzenetértékű a Honvédszakszervezet betiltása.

A Hosz ugyanis finoman szólva sem tartozott a „balhés” szakszervezetek közé, kifejezetten lojális volt a kormányzat felé. Amikor például a professzionális katonát, Benkő Tibort váltó Fidesz-pártkatona Szalay-Bobrovniczky Kristóf „fiatalítás” címén ezernél több, 45 évnél idősebb honvédtisztet rúgott ki a seregből, a szakszervezet üdvözölte, hogy a kormány „proaktív módon lépett fel az idősödő katonaállomány kiválásra kényszerülő tagjai szolgálati viszonyának megszüntetése kapcsán”. Továbbá a távozók illetményével kapcsolatban a részletszabályozás kidolgozásában a segítségét ajánlotta fel a honvédelmi miniszternek.

A katonai szakszervezet léte nem magyar lelemény: az EU országainak jó részében működik valamilyen katonai szakszervezet, vagy katonai érdek-képviseleti funkciót ellátó szövetség, így Németországban, Franciaországban is van ilyen vagy a környező országok közül Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Szerbiában. A szervezetek összefoglaló európai szintű konföderációja a brüsszeli székhelyű „Katonai Egyesületek és Szakszervezetek Európa Szervezete (European Organisation of Military Associations and Trade Unions EUROMIL). Az ügyben megkerestük az Euromil vezetőségét is, mi a véleményük a magyar törvényjavaslatról, de választ még nem kaptunk.

 Forrás: Népszava