A METRO Kereskedelmi Kft. a 2018-as bérrendezés tartalmáról több körben egyeztetett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). Az alapelvekben és irányokban egyetértésre jutottak a tárgyaló felek, a METRO a KASZ visszajelzései alapján további elemekkel egészítette ki és értékében megemelte ajánlatát, végső megegyezésre még nem került sor.

Tisztelt Ügyvivő Testület!
A Magyar Nemzet 2017. december 7-i számában megjelent nyílt levelükre válaszolva tájékoztatom Önöket, hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) "Hogyan teljesít Magyarország?" című 2015. évi kiadvány adatai szerint a kormányzati foglalkoztatás (ideértve a kormányzat valamennyi szintjét és a társadalombiztosítási alapokat is) átlagos mértéke a magyarországi teljes munkaerő 18,8 százalékát teszi ki, ami jelentősen meghaladja a környező országokban mért arányokat.  Szlovéniában 16 %, Csehországban 13,5% Szlovákiában 13 %, Ausztriában és Németországban 11 %, Lengyelországban nem éri el a 10 %- ot.  Az OECD átlag: 15,5 %. A számok igazak, ellenőrizhetők.

Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Vállalkozók Napján olyan beszédet mondott, amellyel nem csak az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) és tagjait, hanem az összes magyar közszolgálatban dolgozót megsértette!

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete 200.000 Ft javaslatához képest az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emeli az áruház lánc legalacsonyabb béreket. A béremelés összesen 14 100 kollégát érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

Nyílt levél a kíméletlen, a vétkes, és a felelőtlen Demján Sándorhoz, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökéhez.

 Ma van a fogyatékkal élők világnapja

Magyarországon javítani kell a foglalkoztatási feltételeket és a bérezést

A HVDSZ 2000 tovább küzd a megváltozott munkaképességűek jogaiért

 „Ön egyetért-e a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazással?" – erről kezdeményeztem népszavazást, és az aláírásgyűjtés határideje kedden járt le. A Nemzeti Választási Irodának ma átadott íveken mintegy 66 és fél ezer aláírás szerepel, így a törvényhozásnak ezzel nincs feladata. Mindazonáltal bízom benne, hogy a jogalkotó figyelembe veszi az emberek akaratát, hiszen egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a válaszolók 96 százaléka egyetért azzal, hogy december 24-e legyen munkaszünet.

Keserű szájízzel fogadta a Munkástanácsok Zala megyei Szövetsége a megyék I. féléves bérhelyzetéről szóló napokban megjelent KSH-jelentést. Ez alapján Zala megyében a szellemi foglalkozásúak havi nettó átlagkeresete 199,9 e Ft, a fizikaiaké 124,4 e Ft.

Az Országgyűlés mai döntésére reagálva.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma már a tavalyi bértárgyalások során és az OKÉT testületi ülésein is többször nyomatékkal kérte a kormány képviselőjét a minimálbér és garantált bérminimum emelés hatására kialakult tarthatatlan közszolgálati bérhelyzet felülvizsgálatára, valamint a sürgető kérdések megoldását szolgáló intézkedések megtételére. Rendkívül kedvezőtlen az a tény, hogy ez az elmúlt egy évben nem történt meg. Ezért a SZEF Ügyvivő Testülete tiltakozik a versenyszféra érdekegyeztető fórumának, a VKF-nek azon döntése ellen, mely szerint a munkaerőpiaci helyzetjelentős változásai ellenére sem kezdik meg a tavaly kötött bérmegállapodás újratárgyalását, sőt rögzítették: maradjanak érvényben az akkor elfogadott összegek. A SZEF, mint a közszolgálat érdekképviselet konföderációja, felemeli szavát az ellen, hogy a VKF testületében nincs megfelelő képviselete a közszférának és az nem is veszi figyelembe a közügyeiért dolgozó 690 ezer munkavállaló érdekeit. Ennek ellenére mégis (ő volna) jogosult a sorsukról dönteni?