A PSZ közleménye.

Indoklás:

  • A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 77§. (2) szerint az oktatásért felelős miniszter rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli - az általa létrehozott tanács közreműködésével - az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a kormánynál a módosítást. A PSZ többször felhívta a figyelmet arra, hogy ez a mai napig nem készült el, így mi alapján írtak új/módosított Nemzeti alaptantervet?
  • A 2020. január 31-én nyilvánosságra került dokumentum a PSZ szerint tartalmában teljesen új, miközben elmaradt a széles körű szakmai és társadalmi vita.
  • A 2018 őszén nyilvánosságra került Nat (a Csépe Valéria professzor által irányított csapat munkája) első 50 oldalát nem vették át, pedig az egy XXI. századba mutató preambulum volt/lett volna. Kérjük, ezt vegyék át, módosítsák eszerint a Nemzeti alaptantervet!
  • Nagyon rövid a 2020. szeptemberi bevezetés előkészítésére szánt idő (április 30-ig a pedagógiai programokat felül kell vizsgálni), ráadásul ennyi idő alatt nem lehet színvonalas tankönyvet írni, kiadni. A kapkodásnak ismét a pedagógusok és a diákok lesznek az áldozatai.
  • Egyes tantárgyaknál még több lexikális tananyagot írnak elő a kerettantervekben, holott a tananyag radikális csökkentése felelne meg a XXI. század kihívásainak! (A heti egy tanóracsökkenés még jelképesnek is kevés!) Ráadásul ugyanazt kellene tanítani egy elitgimnáziumban, mint egy szegregált iskolában, nincs tere az egyénre szabott oktatásnak.
  • A kerettantervek ajánlásai a tanítási órák több mint 80%-t szabályozzák, így nincs kellő mozgástere a pedagógusoknak. A kerettantervek „egyenjellegük” miatt sem alkalmasak az egyéni, differenciált foglalkozásokra, a projektmunka alkalmazására a különböző képességű tanulóknál.
  • A Nat nem ad választ arra, hogy a PISA-mérésekben alulteljesítő diákokat hogyan tudja az oktatási rendszer értő olvasásra, szövegértelmezésre megtanítani. A gazdaság számára ez sokkal fontosabb kérdés, mint az írók műveiről szóló vita.
  • A Nat nem a nemzet alaptanterve, mert kimaradtak a szakképző intézmények, nem látszik az átjárhatóság 8. osztály befejezése után.
  • A megjelent Nat alkalmas a pedagógushiány eltakarására az összevont természettudományos órákkal, hiszen ez alapján kémiatanár taníthat fizikát és fordítva is, továbbá biológiát. Ezt csak akkor tudná támogatni a PSZ, ha a tanárképzést hozzáigazították volna ehhez a szemlélethez, illetve a pedagógusok átképzése is elkezdődött volna.
  • A pedagógusképzés nem igazodott a tantervi változásokhoz, pedig a képzés megújítása nem tűr halasztást!
  • Ha csupán az elitiskolák pedagógusai vettek részt a kerettantervek kidolgozásában, és nem voltak kistelepülésen, hátrányos helyzetű településen dolgozó pedagógusok is közöttük, ez sértheti az esélyegyenlőséget, hiszen más elvárások támaszhatók a hátrányos helyzetű térségekben élő diákokkal szemben.
  • A digitális kultúra oktatásnak bevezetése helyes lépés volt. A PSZ továbbra is felesleges tantárgynak tartja a hit-és erkölcstan oktatását, eltörlésével csökkenthetők a tanulók terhei. A mindennapos testnevelés feltételei továbbra sem adottak, a heti 3 testnevelés órával és a tanítási időn kívüli tömegsport támogatásával a diákok terhei tovább mérsékelhetők.
  • A PSZ sajnálattal állapította meg, hogy a 2018 őszén megfogalmazott javaslatainak túlnyomó részét nem vették figyelembe a Nemzeti alaptanterv összeállításánál.

 

Összegzésként:

Miután a Nemzeti alaptanterv nem oldja meg a köznevelés jelenlegi problémáit, sőt, újabb feszültségeket gerjesztett a pedagógusok körében (lásd pl. az irodalom és történelem tantárgyakról szóló vitát), a PSZ arra kéri a kormányt: a Nemzeti alaptantervet és az arra épülő kerettanterveket csak széles körű társadalmi és alapos szakmai vita után vezesse be, vagyis tekintsen el a 2020. szeptemberi bevezetésétől.

 

Budapest, 2020. március 5.

 

Pedagógusok Szakszervezete

 

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ