A kormány az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő, Ukrajna területéről február 24-én vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkezők foglalkoztatásakor támogatást ad a munkaadónak – olvasható a Magyar Közlöny friss számában, melyet az Mfor vett észre.

Rég volt akkora súlya a nőnapnak, mint az idén, országunk vezető politikusainak ezt valahogy mégse sikerült hangsúlyozniuk – vagy ami még rosszabb, talán felfogniuk sem.

Páran talán úgy érzik, hogy a nemek közötti egyenlőségért vívott küzdelem az egyenjogúság kiharcolásával véget is ért, holott a jogi egyenlőtlenségek felszámolásával korántsem értük el a teljes nemi egyenlőséget. Úgy tűnik, a jelenlegi tendenciát tartva még legalább 255 évet kell várnunk, mire a nők és a férfiak közötti bérszakadék megszűnik. Emellett, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban, annak ellenére, hogy magasabban képzettek. Cikkünkben körbejárjuk a munkával kapcsolatos női nemi szerepeket és az ezeket övező uralkodó sztereotípiákat.

Lehet-e emberöltő alatt olyan közösségé nevelni a magyart, amely legalább olyan arányban megveti a sokszínűséget és a gondolkodás szabadságát, hogy ebből értelemszerű legyen a konzervatív kurzus szakadatlan politikai uralkodása? A nemzetkísérlet tizenkét éve tart. Az „oszd meg és uralkodj” NER-es olvasata szakmai ellentétek generálásával, ellensúly-szervezetek (baráti intézetek, zsebkamarák) helyzetbe hozásával szítja a tüzet jó egy évtizede. Ezen közben megfélemlítéssel, a források önkényes diszponálásával tartja markában az intellektuális elitet. A Népszava cikke.

Minden nyolcadik vállalatból teljesen hiányzik a női vezető. A felsővezetők és a munkavállalók jobban elfogadják az iránymutatást és az információkat egy férfi, mint egy női vezetőtől. Ráadásul a női vezetők többsége alacsonyabb fizetésért, kevesebb elismerésért dolgozik, miközben otthon továbbra is ugyanannyi feladat hárul rájuk. Többek között ez derült ki a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja által készített kutatásából, amelyben az MVÜK tagvállalatainak vezetőit és az Opten partnereit, szenior vezetőket kérdeztek meg a női vezetők társadalmi helyzetéről és megítéléséről.

A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.

Az ado.hu cikkében összegyűjtötte, milyen megszüntetési és megszűnési módok esetén illeti meg a távozó munkavállalót a végkielégítés. Minden esetben feltételezzük, hogy a munkavállaló a kellő időtartamban (a törvény szerint: minimum 3 év) az adott munkáltatónál dolgozott.

Összesen tizennégy magyar önkormányzat vezette a számláját az orosz Sberbanknál, amely az Oroszország elleni szankciók miatt csődöt jelentett. Ezek az önkormányzatok a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az államtól vissza nem térítendő támogatást kapnak.

A járvány ötödik hulláma a végéhez közelít, ezért szinte minden korlátozásnak vége – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Összesen 21 353 kérelem érkezett be idén az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 18-ai határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – tudta meg a Népszava. Az OH lapunkkal közölte, a kérelmek legnagyobb részét – 20,6 ezer ügyet – már el is bíráltak, és 98 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének. A Népszava cikke.